Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Loboczky János: A "műalkotások saját világa" Lukács György Esztétikájában

24 kialakított formák itt vagy végérvényesek, vagy — esztétikai szempontból — egyáltalán nem léteznek."^ Mindemellett a "független" szó idézőjeles használatát az indokolja; hogy a művészet nem képzelhető el a befogadó emberi tudat nélkül. Másrészt arra is kitér Lukács, hogy a magáértvaló a hegeli rendszerben közvetítő kategória (magánvaló - magáértvaló -- magán- és magáértvaló). Az esztétikumban ez úgy nyilvánul meg, hogy a "műalkotásegyéniségek" magáértvalója az emberiség egyetemes öntudatát hordozza: "Ahogy az esztétikai tételezés az általánosságot és az egyediséget a különösségben megőrizve szünteti meg, úgy csinál itt a magáértvalóból egy szervező középet, az egyetemesség hajtóerejét."^ Összefoglalva tehát a magáértvaló egyetemesség formai (a művészi megformálás hordozza), ábrázoló (mindenütt formába emelhető a lehetősége) és befogadó (minden ember öntudatát célozza meg) mozzanatokat jelent. Jegyzetek 1. Lukács György: Az esztétikum sajátossága. I—II. Bp, 1978. (A továbbiakban 1. Esztétikai) 2.1.m. 1.639. 3.1.m. 1.649. 4. A kérdés fontos vonatkozásaira hívja fel a figyelmet Zoltai Dénes: Egy írástudó visszatér. Bp. 1985.208—231. 5. Esztétika. 1.651. 6. Lukács György: A társadalmi lét ontológiájáról. Bp. II. 529. 7. Uo. 8. Esztétika. 1.663. 9.1. m.675. 10.1. m.684. 11.

1, m. II. 378. 12.1. m. 382. (A gondolat egyébként Romain Rolandtól származik.) • 13. In: Lendvai Ernő: Bartók költői világa. Bp. 197!. 143. 14. A különböző művészeti ágak elkülönültségét Maróthy János szerint az elidegenült viszonyok hozták létre. Szerinte ezeknek a viszonyoknak a meghaladása reális