Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Halmai István: Adalékok az egri érseki jogakadémia hallgatóinak származás szerinti rekrutációs vizsgálatához a polgári korszakban

145 Az uradalmi ún. "alkalmazottak", tehát a tisztikar alacsonyabb rangú beosztottjainak száma az első világháború előtt is, és a két háború között is elenyésző (erdész, vadőr, pincemester, pajta-és lovászmester stb.). A joghallgatók szüleinek 46 %-a Heves, Borsod és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék uradalmaiban tisztviselő; a hallgatók ugyanilyen arányban budapesti és egri középfokú tanintézetekben végeztek. A jogi főiskolák — az egyetemekkel együtt — legdominánsabban a közigazgatás és igazságszolgáltatás szakértelmiségét, káderanyagát termelték ki és újjá, hiszen a jogászság az, amely társadalmi funkciójánál fogva a gazdasági és jogi-politikai (tehát hatalmi) intézmények működéséhez legközvetlenebbül kapcsolódik. Kétségtelen az is, hogy a "jogásztermelés" folyamata, s e folyamatok következményei -- nevezetesen e rétegek beépülése és funkcionálása a társadalomszerkezetben — a magyar társadalom polgári kori speciális fejlődési tendenciái következtében rendkívül felemásak. S mindezt keresztbemetszi az a tény, hogy nem csupán a két háború között, de már a századfordulón felbomlóban van a jogászság homogén jellege. Mind rekrutációjában, szelekciójában, mind pedig összetételében, társadalmi arculatában rendkívül sokszínű rétegről van szó, akár a bírói kart vagy az ügyvédséget, akár a közigazgatás tisztségviselőit vagy az ügyészséget tekintjük.

2^ A dualizmus korai időszakában a jogászság még "úri" jellege az egyre erőteljesebben kialakuló liberális polgári jogrend és bürokrácia kiépülésével fokozatosan szorul vissza azzal párhuzamosan, hogy egyrészt az asszimilálódó német és zsidó másod- és harmadgenerációs elemek (amelyek eddig a társadalmi munkamegosztás rendszerében a kisipar, a kiskereskedelem, a vállalkozás szegmentumai találhatók túlnyomórészt) milyen mértékben és dinamikával, milyen hullámokban szállják meg a közfunkciókat - erőteljesen a ogi pálya kapaszkodóin, másrészt hogy a széles értelemben vett új értelmiségi önreprodukációja milyen mértékű és méretű lesz.^ itt persze feltétlenül le kell szögeznünk, hogy a tisztviselő réteg hatalmas arányú megnövekedésének a legfőbb oka — nézetünk szerint -mégiscsak strukturális: az a tény ugyanis, hogy a dualizmus korához viszonyítva az állami bürokrácia hallatlan nagy szívóhatása következtében háromszorozódik meg az egy lakosra jutó közigazgatási tisztviselők száma a két háború között. E létszámbeli robbanáshoz nem kis mértékben járul aztán hozzá Trianon is úgyszintén közismert gerjesztő okként.