Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Halmai István: Adalékok az egri érseki jogakadémia hallgatóinak származás szerinti rekrutációs vizsgálatához a polgári korszakban

143 főiskolára. Valóban a főtisztviselői csoportról van szó. hiszen az első világháborúig Heves megye 6 alispánjának, 3 vármegyei főjegyzőnek, a lőcsei és a miskolci megyei tiszti főügyésznek a gyermeke is itt tanult. 10 szolga- és főszolgabíró, járási és megyei orvosok, Iwéltárnokok és számvevők, városi mérnökök utódai tanulnak az akadémián, sőt 6 városi rendőrkapitány is ide küldte jogi képzésre a gyermekét. Lényegében ez a foglalkozásszerkezet marad meg 1920 után is, a megyei, városi tisztviselők körében népszerű a jogiskolai taníttatás. A főtisztikar mellett persze feltűnnek az alacsonyabb rangok birtokosai, s csak ekkorra jelennek meg nagyobb létszámban a községi tisztviselők utódai, akik -- szinte kivétel nélkül — a községi jegyzőket jelentették. 15. sz. táblázat EGYHÁZI SZOLGÁLATBAN ÁLLÓ SZÜLŐK (GYÁMOK) RÉTEGZŐDÉSE AZ EGRI ÉRSEKI JOGAKADÉMIÁN (1861-1944) fő % latin katolikus lelkész 14 26 görögkatolikus lelkész 11 20 református lelkész 6 11 görögkeleti lelkész 6 11 unitárius lelkész 2 4 evangélikus lelkész 1 2 rabbi 1 2 (katolikus) egyházi alapítványi tisztviselő (ellenőr, számvevő, ügyvéd stb.) 10 18 orgonista, karnagy 3 eÖsszesen 54 100,00 A magántisztviselők (magánalkalmazott, magánhivatalnok) elhanyagolható számban, s csak a 20-as évektől jelennek meg a jogi főiskolán a főként egri, budapesti vállalkozások jellegzetes "kisegítő szellemi" munkaerői. 20 %-uk izraelita, 13 %-uk protestáns. Az anyakönyvi adatok közt gyakorlatilag semmi utalás a tevékenység konkrét minőségére. Az egyházi tisztségek viselői is jelentéktelen számúak; zömüket a különböző felekezetű lelkészek teszik ki. A két háború között körük visszaesik (3. sz. táblázat).