Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Halmai István: Adalékok az egri érseki jogakadémia hallgatóinak származás szerinti rekrutációs vizsgálatához a polgári korszakban
136 Ami a születési hely szerinti rekrutációt jelenti, a centrum megyék közül Heves áll az első helyen. Pest-Pilis-Solt-Kiskunból és Borsodbői a munkáselemek, Hevesből és Jász-Nagykun-Szolnokból a földműves réteg a meghatározd érthető mődon. 8. sz. táblázat A MUNKÁS ÉS FÖLDMŰVES RÉTEGEK SZÜLETÉSI HELY SZERINTI MEGOSZLÁSA AZ EGRI ÉRSEKI JOGAKADÉMIÁN (1861-1944) földműves munkás együtt fő % fő % fő % Heves 98 25 15 4 113 29 Borsod 34 9 28 7 62 16 Jász-Nagykun-Szolnok 25 6 4 1 29 7 Pest-Pilis-Solt-Kiskun 13 3 42 11 55 14 többi vármegye 99 25 35 9 134 34 összesen 269 681 124 32 393 100 MAGÁNZÓK Voltaképpen kisiparos, kiskereskedő rétegjegyeket hordoznak minden vonatkozásban; a korabeli népszámlálásokkor alkalmazott meghatározás szerint volt iparosok, kereskedők, akik megtakarított vagyonukból éltek", valamint kereső foglalkozású önálló egyének, akik ideiglenesen foglalkozás nélkül vannak; saját tőkéjükből élnek. 170 főről van sző az egri jogakadémián. 72 %-uk az első világháborúig szerepel a jogi főiskolán. Főként városi elemekről van szó, miskolciakról, egriekről, budapestiekről; közel I/3-uk (51 fő) egri, illetve budapesti középiskolákban végzett. 12 %-uk izraelita, 13 %-uk református és evangélikus felekezetű.
