Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Halmai István: Adalékok az egri érseki jogakadémia hallgatóinak származás szerinti rekrutációs vizsgálatához a polgári korszakban

130 Általánosságban feltűnik, hogy a kvantumában legjelentősebb két réteg töretlen felfelé tartő mozgást fr le, ami a létszámukat illeti. A populáció 40 %-át (!) kitevő állami tisztviselő szülők tömege hallatlan dinamikával fejlődik, erőteljesebben a 20-as évektől. Az önállóak (iparosok és kereskedők) esetében ugyanez a tendencia érvényesül. A két szülői foglalkozási csoport együtt több mint a felét teszi ki az akadémiai létszámnak (56 Két — a fentiekkel ellentett tendenciát megvalósító — társadalmi státus a földbirtokos és az ún. vagyonukból élők (magánzó, özvegy). Jelentőségük az első világháborúig érezhető. Az előbbiek 14, az utóbbiak 9 %-át teszik ki a polgári korszak első fele hallgatói létszámának. A későbbiekben elenyésző az arányuk (2, illetve 1,5 %). A szabadfoglalkozású értelmiség számarányai — ha csupán két nagy korszakot tekintünk — nem változnak; két státus, a bérmunkás és a földműves pedig gyakorlatilag csupán a két háború közt jelenik meg. A kettő együtt a dualizmus korában a 3 %-ot sem érte el, míg a két háború között több mint 15 %-a az összlétszámnak. 16(3. sz. táblázat) NAGYBIRTOKOSOK 83 év viszonylatában az összlétszám 6 és fél százalékát, 253 főt kitevő tömegről van szó. Ennek 75 %-a 1913-ig van jelen a jogakadémián. A két háború közt a főiskolás hallgatók szüleinek már csak 2 %-a nagybirtokos, holott ez a dualizmus korában Egerben még több mint 14 % volt. Számuk és főként arányuk zuhanásszerű csökkenésének oka közismert. A földbirtokos népesség 82 %-a (208 fő) az akadémia szorosabb értelemben vett területi rekonstrukciós körzetéből, 11 vármegyéből érkezett a főiskolára, de még ezen belül is elkülöníthető egy tömör blokk. A legdominánsabb Heves és Jász-Nagykun-Szolnok mellett (100 fő), Borsod és Gömör, valamint Pest-PilisSolt-Kiskun és Nógrád jelentősége számottevő. Úgy tűnik, hogy a főiskolához földrajzilag is közelebb eső területekről, birtokokról küldték az intézménybe gyermekeiket a nagybirtokos szülők, akik közül 27 református, 10 izraelita, 8 evangélikus; a többiek kivétel nélkül katolikus felekezetűek.