Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kádek István: Az általános iskolai pedagógusok foglalkoztatási és bérezési problémái — a 80-as évek közgazdasági és pedagógiai szaksajtójának tükrében

71 2. Munkaerőtervezés és oktatástervezés. A népgazdaság munkaerőigényének felmérését, s az ehhez "idomuló" képzési struktúra kialakítását célzó vizsgálatok nálunk is folytak, igen intezíven a 60-as és a 70-es években. 3. Az oktatásnak, mint fontos közszolgálati feladatnak a vizsgálata Hz kettős megközelítésű: egyfelől az oktatást és annak fejlesztését a lakossági infrastruktúra részeként vizsgálja, másfelől — a finanszírozás oldaláról — a tanácsi gazdálkodás elemzésén keresztül "jut el" az iskolához. 4. Az oktatási rendszer egészének, nuíkíklésének, kapcsolódásainak makroszintű vizsgálata. Elméleti jellegű, gazdaságelméleti aspektusú megközelítés: az oktatást, mint a szocialista gazdaság "nem-áru szférájának" részét elemzik, vizsgálva az oktatás hiányjelenségeinek okait, s a hiány újratermelődésének mechanizmusát is. Ezek egészen újkeletű vizsgálatok. Itt kell említenünk Hámori Balázs nevét, aki az általa írott tankönyvben (A szocialista gazdaság elmélete KJK. Bp. 1985.) külön fejezetten taglalta a nem-áru javak, a nem-áruszféra jellemzőit és műkíklésének sajátosságait. Továbbá ide kapcsolódik az oktatási rendszer hiányjelenségeiről a Lukács Péter által elindított vita. 5. Az iskola gazdálkodása. Mikroszintű megközelítés. Lényegében most kibontakozó irányzat. Lásd Péteri Gábor kiváló munkáját: A közoktatási intézmények költségvetési gazdálkodása. ÁSZI.Bp.1988. Különböző irányokban folynak tehát a vizsgálatok, a közgazdaságtudomány azonban az oktatási rendszer közgazdasági problémáinak elemzésével kapcsolatos feladatait még messze nem teljesítette. Különösen adós az intézmények gazdálkodásának részletkérdéseit érintő összefüggések feltárásával. Talán ez magyarázza, hogy a pedagógusok foglalkoztatási és bérezési kérdéseivel a közgazdasági szaksajtó csak érintőlegesen foglalkozik: részint a tanácsi gazdálkodás tapasztalatainak elemzése, részint az oktatás hiányjelenségeiről folyó -- nem közgazdászok által elindított, de általuk is továbbvitt -- vita kapcsán. 2. A hiány vita A hiány (nemcsak a pedagógushiány, más természetű hiányproblémák is) oktatásügyünk legneuralgikusabb pontja: összegződik benne az oktatásfinanszírozási rendszernek, a tanügyigazgatásnak, a művelődés-oktatás társadalmi megítélésének, presztízsvesztésének minden gondja, egymást átszövő ellentmondása. Nem csoda, hogy Lukács Péter! Miért nem számolható fel a pedagógushiány — ha nincs? című, már