Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Hollóné Kacsó Erzsébet—Demeter András: Nagyszervezetekhez kapcsolódó kistermelői integrációk jellegzetességei

61 Mi a tömegárut prcxlukáló, de tevékenységét nem főfoglalkozásként űző, haszonra orientált háztartás érdekeltségét vizsgáljuk. A kistermelő maga és családtagjai töredékidejét hasznosítva végzi a termelést. Tevékenységének terjedelmét alapvetően meghatározza az állattartás legelemibb feltételeit biztosító épület megléte. A kistermelő építő jellegű beruházásra — annak költség- és területigénye mellett — kevésbé vállalkozik, inkább igyekszik a meglévő, korábban más célt szolgáló objektumait hasznosítani.* Esetleges építő jellegű beruházásai is konvertálhatóak, jövőbem feltételváltozásoktól függően többféle célra alkalmazhatók. A termelés terjedelmét tehát meghatározza a meglévő épületek ki használ tsági foka, a családtagok hasznosítható töredékideje, — továbbá figyelembe kell venni a "többlábonállás" kényszerítő erejét. Ezen befektetések, illetve "ambíciók" valamilyen mértékű honorálása mindig is motiválta a kistermelőket. A nem csupán állattartó, hanem árutermelő kistermelő azonban valóságos, a ráfordításokhoz mért eredményre törekszik; tehát kalkulál, gazdaságossági és jövedelmezőségi szempontokat is figyelembe vesz. Amint azt az előbbiekben már említettük, valamekkora árbevétel bármely — csupán állattartással foglalkozó — kistermelő is elérhet az alkalmi leadásokból eredően. Garantált jövedelmet azonban, csak meghatározott nagyságú állatállomány mellett lehet gazdaságosan is hosszabb távon biztosítani. S ez esetben a bevétel a holtmunka ráfordításokat feltétlenül meghaladó tiszta jövedelemként jelentkezik -- tekintve, hogy a kistermelő magának és családtagjainak nem számol fel munkabért. Amennyiben a kistermelő valamilyen módon (saját termelésű takarmány felhasználásával, a feltételek házilagos kialakításával stb.) képes csökkenteni a holtmunka ráfordításokat, nagyobb jövedelmet érhet el. Természetesen a kistermelő "hasznát" megalapozó árbevétel eleven munka oldaláról is fokozható nagyobb odafigyeléssel, a megfelelő szakértelem és termelési tapasztalat birtokában. Egy ÁFÉSZ által integrált nyúltermelésben résztvevő partnergazda számításai alapján egyértelműen kiderül, hogy valójában a saját termelésű takarmányt is felhasználó kistermelő jut elfogadható jövedelemhez. Számítása csupán ennek bemutatására és a jövedelme nagyságrendjének megközelítő érzékeltetésére alkalmas (lásd melléklet). * A szakirodalmak szerint: "... a beruházási költség 65 %-át az épület, 33 %-át a ketrecek, 2 %-át a gépek teszik ki." (Lásd: Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana. Szerkesztette: Dr. Lökös László. Mezőgazdasági Kiadó Bp. 1980.231.)