Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Hollóné Kacsó Erzsébet—Demeter András: Nagyszervezetekhez kapcsolódó kistermelői integrációk jellegzetességei

58 de léteznek horizontális kötődései is egyéb szervezetekhez. A jelzett kapcsolatok alapja a felek közötti szerződés. A GT az ÁFÉSZ-szel 3 éves keretmegállapodást köt. Ennek egyik része egy alapszerződés a GT tenyésztéshez kötődő, az előzőekben kifejtett kötelezettségeiről; másik része az évenként korrigált és alkalmazott árfeltételek. Formai oldalről úgy tűnik, hogy az ilyen típusú szerződés, "felülről merev", melyben az ÁFÉSZ-nek "diktálnak", s ezzel korlátozzák mint közbülső integrátornak önálló vállalkozói mozgásterét. Ez a kétely bennünk is felmerült, de az interjúalanyok elmondása nyomán arra a következtetésre jutottunk, ez csak látszatprobléma, tekintettel arra, hogy az előzőekben felvázolt -- a GT által nyújtott ~ termelési hátteret az ÁFÉSZ funkciójából adódóan nem képes biztosítani. Továbbá azt is számításba kell venni, hogy gazdaságunkban a partnerek között — a szigorúan értelmezett gazdaságossági megfontolásokon túl — létezik ún. "bizalmi kapcsolat" is. E kapcsolat a folytonos figyelmet igénylő, a konkurencia lépéseit állandóan követő alkalmazkodással szemben egy kényelmesebb "létformát" lesz lehetővé. Ez eltér a piacgazdaságokban szintén létező, de kizárólag üzleti alapokon nyugvó "bizalmi kapcsolattól". Az ÁFÉSZ kistermelőkkel való kapcsolatát is szerződés szabályozza. A kistermelők az ÁFÉSZ-hez egyénileg vagy szakcsoportokba tömörülve kötődhetnek. A szerződés szerkezete az előbb ismertetetthez hasonlít, azzal az eltéréssel, hogy a GT kötelezettségvállalása, az ÁFÉSZ kötelezettségeinek részeként jelent meg, s az árfeltételek is természetszerűleg a GT árai által determináltak, de az ÁFÉSZ-nek az árrés keretein belül mozgásszabadságot biztosítanak. Végső soron a szerződésben foglaltak garantálják a kistermelőknek azokat az előnyöket, amelyeket a GT számukra nyújthat (például: eszközök megelőlegezése, tenyészanyag biztosítása, biztonságos felvásárlásstb.). Az ÁFÉSZ előnye abban mutatkozik, hogy számára valamennyi szerződő fél potenciális szállító, hiszen az ÁFÉSZ a forgalomban és az árrésben érdekelt. Az ÁFÉSZ ezirányú érdeke alapján természetszerűleg a nem szerződő kistermelőktől is felvásárol. A látszólag "kölcsönösen előnyös" szerződések azonban meglehetősen lazák, s adott esetben nem feltétlenül az integrátor nagyszervezet pozíciója az erősebb. A szerződést ugyanis a kistermelő bármikor felbonthatja, amennyiben a konkurens felvásárlók árharca számára előnyösen alakul. A szerződésszegés kvázi szankció nélküli, ugyanis a gyakorlatban a kötbér a kistermelőkkel szemben nem érvényesíthető. Az ÁFÉSZ hosszútávú forgalmi előnyeit szem előtt tartva jobban jár, ha nem kötbérez ad hoc konkurencia esetén, mert elveszíthetné az egyébként hozzákötődő partnereit. Ez