Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Lőrinczné Thiel Katalin: A kierkegaardi hatás néhány vonatkozása Hamvas Bélánál

34 több dimenziója is van. Egyik fontos dimenziója, hogy "létmegértésbei i létezést" jelöl, vagyis olyan emberi létezést, melyben az egyén önmaga bírája is, cselekedeteinek választások általi szabad formálója. Erre épül Kierkegaard híres stádiumelmélete, melyben épp az önmegvalósítás problémái sűrűsödnek. Minden stádiumnak — így az esztétikai, az etikai és a vallási stádiumnak is — sajátos belső ellentmondása van, mely ha tudatosul, túlhajthatja az egyént az adott stádiumon. A stádiumok között jellegzetes nem-hegeli dialektika működik. Az ember az adott stádiumon belül az ellentmondást nem érzékeli, csak a határán, amikor már kezdi elhagyni. A "kétséglxxsés", illetve a "rezignáció" állapota ez, mely választásra kényszeríti az egyént, önmaga választására, szabadon. A másik jelentős — az előbbivel összefüggő -- kierkegaardi fogalom az autenticitás fogalma, az autentikus emberi élet problémája. Kierkegaard szembeszáll minden olyan filozófiával — Hegel, Marx —, melyben az egyén csak a közösség felemelkedése árán lehet szabad, csak a közösség közvetítésével lehet létezése autentikus. Tagadja, hogy az autentikus élet megvalósítása társadalmi cselekvést feltételezne. Kimondja, hogy a közösség épp az inautentikus élet forrása, így el is fordul tőle. Az individuális egzisztenciát állítja középpontba, amelyik dönt, választ, a jövő felé nyitott. Kierkegaardnál éppen ezért a szabadság nem hozzáférhető a gondolkodás számára, htszen'a szabadságot belülről átélni lehet.de külsőd legesen "elgondolni" nem. Mindkét központi fogalom fontos helyet kap Hamvas Béla életfelfogásában is. Nála az egzisztencia egyik feladata, hogy egyszerű, közvetlen, nyitott és megszólítható legyen. Hogy az emberi létezés "áttetsző létezés" legyen, amit Hamvas a "transzparens egzisztencia" fogalmával jelöl. Az "áttetsző létezés" mellett vau még egy fontos — a kierkegaarditól eltérő — követelmény, mégpedig az, hogy az embernek törekedni kell a teljes emberi tudás birtokbavételére. A megszerzett tudást azután kamatoztatni kell az életvezetésben, konzekvenciáit pedig érvényesíteni kell. Ez a hamvasi "személyes üdvterv" két fontos kritériuma. Az emberi létezés célja az "üdv" elérése egy személyes üdvterv által, amit úgy nevez, hogy "életképzelet" azaz imagináció, a lélek víziója önmagáról. Az életképzelet olyan próbálkozás, melynek célja az az önmegvalósítás, amiről az embernek haláláig nem szabad lemondani. "Nem lehet és nem szabad a javítást, a beleavatkozást, a hibák és bűnök kiirtását másnak végezni, csak magának az embernek. Csákén tudom magam úgy megváltoztatni, hogy ne érjen az a veszteség, amely sokkalta nagyobb, mint a változtatás által elérhető. Ez talán a lényege annak, amit szabadságnak hívnak."^