Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Tóth Géza: A Központi-Bükk perem-típusai, a "bükki kövek" kialakulása

- 85 Kerekes J. (1936): A Tárkányi-öböl morfológiája. Földrajzi Értesítő. 64, p. 80—97. Láng S. (1953): Természeti földrajzi tanulmányok az Északmagyarországi középhegységben. Földrajzi Közlemények. 1—2. p. 21—64. Láng S. (1954): Hidrológiai és morfológiai tanulmányok a Bükkben. Hidrológiai Közi. 1954. 34. p. 70—81. Láng S. (1964): A Bükk geomorfológiai vázlata. Karszt- és Barlang. Tájékoztató. 5—6. p. 83—87. Láng 5. (1968): Válogatott fejezetek az általános természeti földrajzból. Tankönyvkiadó. Budapest. 1. p. 250—269. Láng S. (1971): Hazai karsztok és környékük lepusztulásának egyes kérdései. Karszt- és Barlang 1. p. 1—3. Leél-Össy S. (1954): A Magas-Bükk geomorfológiája. Földrajzi Értesítő. 3. p. 323—356. Moldvay L. (1969): A neotektonikus felszinalakulás jelenségei a magyarországi középhegységekben. MÁFI évi jelentése 1969-ről. p. 587—637. Peja Gy. (1954): A Bükk kialakulása és mai felszíne. Természet- és Társadalom. 113. Bp. 480—483. Peja Gy. (1962): Bükk útikalauz, p. 19—29. Pécsi M, — Sárfalfi B. (1960): Magyarország földrajza. Akadémiai Kiadó. Budapest, p. 155-159. Pécsi M, (1963): Hegylábi (pediment) felszínek a magyarországi középhegységekben. Földrajzi Közlemények 88'. p. 195—212. Pécsi M. (1967): Magyarország Nemzeti Atlasza p. 18—19. Pécsi M. (1968): A magyarországi középhegységek lepusztulásszintjei különös tekintettel a pedimerrtképződésre. Term. Földr. dokumentáció 7. sz. MTA. Pinczés Z. (1955): Morfológiai megfigyelések a flór-völgyében. Földrajzi Értesítő, p. 145-156. Pinczés Z. (1956): A Déli-Bükk és előterének néhány fejlődéstörténeti problémája. Acta Debreceniensis, 156. p. 1—2. Pinczés Z. (J.968/1): A Bükk-hegység tönk- és pediment felszínei. Term, földr. dok. 7. sz. MTA FKI p. 32—39. Pinczés Z. (1968/2): Herausbildung der tertiären Oberflächen des BükkGebirges. Acta Geogr. Debrecina. 85. p. 189—200.