Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bodnár László: A terület- és településfejlesztés főbb jellemzői Heves megyében

Az inaktív keresők növekedésére viszont erőseo tátott az 1967-es évben bevezetett gyermekgondozási segély, annak nagymérvű igénybevételp. Az 1970-es évek közepéig folytatódott — a korábbinál azonban mérsékeltebb ütemben — az aktív keresők abszolút számának növekedése, ettől kezdődően viszont megindult mérsékelt csökkenése. Ennek okai a következőMben összegezhetők: - a mobilizálható munkaerő-tartalék csaknem teljesen kimerült; - a demográfiai apály miatt egyre kisebb létszámú évjáratok álltak munkába ; - a népességen belül folyamatosan növekedett az idősebb korúak száma és aránya; ^ - csökkentőleg hatott az aktív keresők arányára a korkedvezményes nyugdíjazás (a rokkantsági nyugdíjasok száma nőtt, a tsz-tagok nyugdíjkorhatárát leszállították): - egyre többen vették igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az inaktív keresők száma tehát az 1960-as évek második felében nőtt meg nagymértékben, s ez az emelkedés ütem ar 1970-es évek közepéig tartott, majd lassú mérséklődés következett be. Az eltartottak aránya az 1960-as évek legeleién még közel azonos volt az aktív keresőkével, de az Ismert demográfiai okok miatt, a születésszám rohamos csökkenése és a nők fokozatos munkába állása miatt ezután rohamosan csökkent az eltartottak száma. Ezt példázza, hogy a 100 aktív keresőre jutó inaktív keresők szám ma már jóval több, eltartottaké kevesebb mint 20, illetőleg 10 évvel korábban. Az aktív keresőkre jutó eltartottak számának rohamos csökkenését mutatja, hogy 1960 és 1970 között 100 főre számítva a községekben 194ről 85-re, a városokban 6A-ről 71-re csökkent. A további redukálódást jelzi, hogy a megyében 1980-ban már csak 67 eltartott jutott 100 aktív keresőre. Az 1980. évi népszámlálás alapján hazánkban az aktív keresők néogazdasági ágak szerinti összetételének változását az jellemzi, hogy mérséklődött a hetvenes években a mezőgazdaságból a nem mezőgazdasági ágazatokba való átáramlás, ugyanakkor egy újabb átrétegződési folyamat indult, meg, a szolgáltatás jellegő, vagyis a tercier ágazatokba. Ennek s hazánkban új jelenségnek a következménye, hogy az 1970-es évek közepétől már az ip&r és építőipar aktív keresőinek aránya és szán® is csökkent.