Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Tóth Géza: A Központi-Bükk perem-típusai, a "bükki kövek" kialakulása

- 61 sziklás lejtök az un. "bükki kövek" határolják, olvashattuk tanulmányában. Geomorfológiai térképen körös-körül töréses peremeket ábrázolt. Erre a felfogásra támaszkodva Frisnyák S

. a Bükk központi fennsíkját sasbérces kiemelkedésnek vélte és ábrázolta (1. ábra). A tektonikus magyarázat, különösen a meredek "bükki köveken" állva és letekintve meggyőzőnek tűnt. Más lehetséges magyarázat hiányában a legtöbb szakember elfogadta. Olyan magától értetődőnek tekintették, hogy nem is keresték a bizonyítékokat sem a földtani irodalomban, sem pedig a terepen., Leél-Össy 5

. tektonikus álláspontjával eltért Schréter Z

. (1954) véleményétől, de nem támasztotta alá bizonyítékokkal a tektonikus alapon nyugvó geomorfológiai magyarázatát. Schréter Z

. a hegység töréses szerkezetét másodlagosnak tartotta. Elsősorban hegységperemi szegélytörésekről írt. A hegység belsejében jelentősebb felszínformáló törésvonalakat nem mutatott ki

. Figyelemre méltó a Magas-Bükk kiemelkedő elkülönült helyzetének kérdésében, Davis, Penk, Marko

v geomorfológiai eredményeinek hangoztatása. Ezzel a neogén szerkezeti mozgások egyidejű tagadása mellett felvetette a lepusztulásos felszínfejlődés lehetőségét. Később Balogh K

. (1964) is hangsúlyozta, hogy a hegység a paleogén és neogén folyamán inkább csak egészében süllyedt vagy emelkedett. Pécsi M. (1963) a tönklépcsős szerkezet denudációs képződésének lehetőségét ismét hangoztatta a tektonikus magyarázattal szemben. 1967-ben Magyarország Nemzeti Atlaszában pliocén denudációs lépcsőnek tüntette fel a 650—700 m-es elegyengetett felszínt. Pinczés Z

. (1968, 1970) a hegység legmagasabb és második, 650 m-es lepusztulási szintje között kialakult tereplépcső eredetére nem adott választ. Térbeli elhelyezkedése alapján inkább lepusztulásos eredetűnek vélte. A "Középső-Bükk" (650 m-es) elegyengetett felszínének kialakulási idejét és típusát a felső felszínnel a "MagasBükkel" azonosnak tarotta. Ez a megállapítás a tereplépcső eredetére tektonikus magyarázatot tesz lehetővé. A tektonikus magyarázatnak jelenlegi ismereteink alapján nincs meg a földtani alapja, helyette denudációs folyamatokkal adható válasz a miocénban lefedett tönkfelszín későbbi feltagolódására. A Magas-Bükk peremének kialakulása szorosan összefügg a fiatalabb pliocé

n (F^) elegyengetett felszín a mai 650—700 m-es tetőszint képződésével, annak genetikai típusával.