Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Roncz Béla: Csapadékmérés a Déli-Bükk területén
- 52 Ugyancsak megállapíthatjuk, hogy más években — s ezt a sokévi átlag is jól mutatja (lásd a mellékelt ábra) — október, novemberben a Földközi tengeri ciklonok hatására lényegesen több csapadék hullik. Az évi eloszlásban egy égynevezett őszi másodmaximum mutatkozik a nyári csécs mellett. 1986-ban azonban e másodmaximumo't nem tapasztalhattuk. Végül a csapadék mennyisége és évi eloszlása után nézzük meg annak i ntenzitásá t, azaz minőségi alakulását. A csapadékos napok száma az átlag alatti értéket mutatja (101 nap). A havi eloszlás alakulása is átlagtól eltérő (8. táblázat). Ha a csapadékos napok számát vizsgáljuk a napi csapadék figyelembe vételével, akkor más képet kapunk. A 101 csapadékos napnak csak az 58 Ván hullott 1 mm-nél több csapadék, a sokévi 80 %-kal szemben (8. táblázat). Jelentős az 5, 10 és 20 rnm napi csapadékot meghaladó napok csökkenése az átlaghoz viszonyítva. Pl. 20 mm-t meghaladó napi csapadék 19B6-ban csak egy alkalommal fordilt elő (július 29.). A jelentős csapadékot hozó nyári zápor és az egész napos őszi csapadékhullás hiánya is közrejátszik a száraz nyár és a rendkívül aszályos ősz kialakulásában. Ha a csapadék óránkénti mennyiségét — intnzitását — vizsgáljuk (mm/ó), láthajtuk, hogy a csapadék 58,4 H-a (a mérési időszak során hullott) a legmagasabb (5 rnm-nél nagyobb) intenzitással. Az 1986-ban mért 5 mm/óránál nagyobb csapadékösszeg az előző évekéhez képest jelentős növekedést mutat. Ebből következik, hogy vizsgált területünkön a lehullott csapadék jelentős része Eger vízellátásában csak kis mértékben hasznosulhat, mivel nagy része záporos, zivataros csapadékként érkezett. Jelentős részét a száraz földfelszín köti meg, illetve jelentős része elpárolog. A nagy párolgás azzal magyarázható, hogy azt a záporokat megelőző labilis légállapot turbulens keverő és emelő mozgásai fokozzák. A záporok idején a nagy meleg csak kissé mérséklődik, a páratartalom átmenetileg gyorsan emelkedik. A zivatar elvonulta után éjből a nagy területre jellemző légállapotok (nagy meleg, alacsony páratartalom stb.) jellemzőek. Az időközben a talajra hullott csapadék ezért fokozott mértékben párolog. Ugyancsak jelentős mennyiséget köt meg a növényzet is. Bizonyítja ezt az is, hogy e szárazságban a mindössze 3—4-szer előfordult 11—13,5 mm/órás csapadék mennyisége az Eger patak amégyis alacsony vízszintjét pár órai időtartamra is csak 1-2 cm-rel emelte meg.
