Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Roncz Béla: Csapadékmérés a Déli-Bükk területén

- 50 jelentősen megemelte. Eredménye többek között az is, hogy a Déli-Bükk területén található időszakos karsztforrások március közepétől, április elejétől működni kezdtek. A Vöröskő-forrás vízállása az alábbiak szerint alakult a megfigyelési időszakban: Az Imó-forrás április 2-től a hónap végéig mőködött max. 10 cm-es vízállással. A Feketelen-forrás mintegy 2 hetes késéssel kezdte működését, de kb. két héttel később is fejezte be. Érdekességként lehet megemlíteni, hogy amikor már az Imó "leszálló" ágban volt, a Feketelen-forrás vízhozama még emelkedett. Márciustól kezdve egy száraz időszakról beszélhetünk. Ugyanis állomásainkon márciusban 40—50 V-os, áprilisban 60—70 %-os, májusban 50—60 Vos csapadékhiány jelentkezett. A júniusi csapadék síkvidéki, hegylábi állomásokon megközelítette a törzsértéket, magasabb tengerszinten lévő állomásokon mintegy 20--25 im-rel — 20—23 %-kal — kevesebb hullott a kelleténél. Különösen a májusi csapadék elmaradása jelentet gondot a vízutánpótlás szempontjából; ugyanis a téli csapadékai feltöltődött karszt víztartalma a márciusi és áprilisi szárazság következtében jelentősen megcsappant. Korábbi években is volt már ilyen leürülés — azonban a májusi -- rendszeresen érkező csapadék, amely 1984-ben 162 mm, 1985-ben 119 mm értéket produkált, pótolta, megemelte a vízszintet, ha kevesebb hullott (kb. 70 mm) - szinten tartotta a karsztvizet. Azonban az idei szára? május nemhogy szinten tartani tudta volna a vizszintet, hanem azt tovább apasztotta I

dő

pont Vízállás április 6. április 13 április 23 április 30 május 14. május 19. május 28. június 2. június 12. 23 cm 27 cm 23 cm 21 cm 9 cm 13 cm 9 cm 10 cm 1 cm