Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Roncz Béla: Csapadékmérés a Déli-Bükk területén

- 46 3. táblázat A havi középhőmérsékletek évi menete és az átlagtól vett anomáliák I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. ÉV Átlag -2,3 -0,1 4,7 10,2 16,1 18,8 20,B 20,0 15,9 10,1 4,1. 0,1 9,9 1986 -0,9 -3,3 3,4 12,3 17,7 18,9 19,6 20,9 15,8 10,0 4,1 -2,9 9,6 A tél

i hónapokban az évszakhoz képest csapadékos, napfényban gazdag, az átlagtól enyhébb volt az időjárás. A havi középhőmérsékletek 1985 decemberében 2,3 uC-os, 1986. januárjában 1,4 nC-os pozitív anomáliát mutatnak. Február első két napján még enyhe volt az idő, de aztán hamar kiderült, liogy ezt a telet sem "úszhatjuk" meg kemény hidegek nélkül. 3ától hidegre fordult az idő és egészen a hónap végéig zord, téli időjárás jellemezte a hónapot. A havi középhőmérséklet -3,3 °C, s ez a 3,2 °Cos negatív anomáliát jelentette. Tehát a február bizonyult a leghidegebb hónapnak, ez az elmúlt száz évben az esetek 23 Vában fordult elő. A téli abszolút maximum 11,6 l

JC, az abszolút minimum -15,8 °C (február 27.) értékű volt. A napfénytartam téli összege a sokévi átlagnak megfelelően alakult (4. táblázat) A tavasz

i hónapokban az évszakhoz képest száraz (az átlagos csapadékösszeg felett hullott) és az átlagosnál melegebb (összességében 0,8 °Ckal) volt az időjárás. A napfénytartam tavaszi összege 634 óra, a sokévi átlag 111 Vát érte el (4. táblázat) A havi középhőmérséklet márciusban 1,3 fokkal az átlag alatt maradt. Főleg a hónap első fele volt hővös, A tavasz valójában nem kezdődött el. A fagyok 24.-ig húzódtak ki, s a 10 °C-ot meghaladó felmelegedések csak 9,-e után kezdődtek. Az április hozta meg lényegében az igszi tavaszt. A jelentős felmelegedést a 10-én kezdődött — rövid ideig tartó — erős lehűlés szakította meg. A havi középhőmérséklet 2,1 JC-kal magasabb volt az átlagnál. Május hónapban tovább fokozódott az április végi igen meleg