Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Pozder Péter: Eger közlekedésföldrajzi helyzete

- 35 A közepes fekvésOek Egertől ny

ugatra összefüggő övet alkotnak

: Recsk, Sirok, Verpelét, Egerszólát, Gémjén. A völgy mentén északon Mónosbél és Bélapátfalva, Füzesabonytól délre pgdig Dormánd és Besenyőtelek közepes fekvésű még. Kelet felé a megyehatáron tűi csak Szomolya fekvése közepes. Itt a közigazgatási határ és az úthálózat szerkezete nehezíti az Egerbe való bejutást. Ezért kevésbé' kedvezőtlen Bogács, valamint kedvezőtlen Biikkzsérc és Cserépfalu helyzete is. A kedvezőtlen fekvésű települések az egykori Egri járás északnyugati részén összefüggő területet képeznek, hasonlóan a megye déli részén a Tisza mentén fekvő településekhez

: Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Tiszanána, Kisköre, Pély és Tarnaszentmiklós. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Eger völgyi fekvésénél fogva, valamint a domborzat által meghatározott köz- és vasúthálózat miatt csak vonzáskörzete számára "csomópont"

. Megyeszékhelyként az egykori Gyöngyösi járás számára igen kedvezőtlen, a megye északnyugati és déli területei számára pedig kedvezőtlen forgalmi adottsággal rendelkezik. Az Egertől keletre húzódó megyehatár nem szab ugyan merev határt az itt lévő települések számára, de ezek kedvezőbb forgalmi helyzetet is élvezhetnének, főleg az autóbusz forgalom fejlesztése révén. IRODALOM 1. BALOGH BÉLA — KORÓDI JÖZSEF — WIRTH GYULA, 1971. Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció — Területi Statisztika, XXI. 233—248. 2. BELUSZKY PÁL, 1963. Mátészalka vonzáskörzete, Földrajzi Értesítő, XII. 201—223. 3. BELUSZKY PÁL, 1967. A magyar városok központi szerepköre, Statisztikai Szemle, 45. 543—563. 4. BELUSZKY PÁL, 1973. A településosztályozás néhány elvi-módszertani szempontja, Földrajzi Értesítő, XXII. 453—466.