Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bodnár László: A terület- és településfejlesztés főbb jellemzői Heves megyében

- 23 alól, akik egyébként anyagi helyzetük miatt erre képesek lettek volna (pl. adómentes lakóháztulajdonosok stb.). A kormányzat a kialakult helyzetet áttekintve tett javaslatot az Elnöki Tanácsnak a lakossági adókkal összefüggő legdemokratikusabb törvényerejű rendelet, az 1974. évi 12. tvr. megalkotására. A tvr. kellő jogi alapot biztosít a helyi tanácsok fejlesztési pénzeszközeinek kiegészítésére, hogy önállóan gondoskodhassanak a település intézményeinek és közfeladatai ellátásának fejlesztéséről. Heves megyében 1985-ben kezdtek fiozzá a helyi tanácsok az ezzel összefüggő előzetes feladatok végrehajtásához. Az 1986. évi februrári felmérések alapján a megyében a településfejeles

ztési hozzájárulást a következő településenek nem szavazta meg a lakosság: Eger város, Mikófalva, Felsőtárkány, Mátraballa, Mátraszentimre, Ecséd, Tanraőrs, Mezőszemere, Nagyút településeken. Egerben ivóvízellátás javítására, köztemető létesítésére, tanuszoda építésére akarták a településfejlesztési hozzájárulást felhasználni. Mikófalván, Ecséden, Tarnaőrsön, Feldebrőn, Mezőszemerén, Nagyúton vízműtársulat létesítése miatt, Eelsőtárkányban és.Mátrabalián vízmű társulati érdekeltségi twzzájárulást fizetnek, ezért nem szavazták meg. Mátraszentimrén pedig a jelentős számú üdülőház tulajdonos az üdülőhelyi díj kötelezettségre tekintettel szavazott nemmel. Azokban a településekben, ahol nem elég körültekintően határozták meg a célokat, vagy a "Tehot" magasnak találta a lakosság, ott a településfejlesztési hozzájárulást nem támogatta (Eger és Mátraszentimre) vagy csak igen kis mértékű szavazattöbbséget értek el. Pi. Mátraderecskén 51,7 V A célok kiválasztásánál az. volt a fő hiba az utóbb említett három településnél, hogy nem vették kellően figyelembe, hogy más a helyi lakosság igénye, és mást igényelnek az üdülőtulajdonosok. Eger város esetében célszerűbb lett volna településrészenként meghatározni a célt vagy célokat. Természetesen a cél megválasztásánál túl fontos szerepet játszott a szervezés is. Pl. Gyöngyös város esetében az, egész munkát nagyarányé felvilágosító munka előzte meg. Ebbe a munkába bekapcsolták a HNF Városi Elnökségét, a KISZ Bizottságot, a Szakmaközi Bizottságot, a területi pártszervezeteket. Ezt követően a nagyobb vállalatok dolgozóival szerveztek ta-