Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bodnár László: A terület- és településfejlesztés főbb jellemzői Heves megyében

- 19 lami és szövetkezeti erőforrásokból épített lakások számában és arányában évenként és a települések funkciója szerint is jelentős eltérések vannak. Az utóbbi években a városkörnyéki településeknél is intenzíven nőtt a lakásépítések száma. A lakásállomány számszerű növekedése mellett annak összetétele, korszerűsége javul, de még mindig nem kielégítő. A falusi közműves vízellátással ellátott népesség aránya kedvezően alakult, amely nagyrészt a községi .társulati beruházások tervezettnél nagyobb kapacitás belépésének a következménye. A kislétszámó települések ellátásának biztosítása a magas építési költségek miatt nagyobb gondot jelent. A falusi kiskereskedelmi hálózat jelénlegi helyzete a rendeltetési egységek egy részének koncentrációját, másrészt fejlesztését követeli meg. Az alsófokű központokban és az alapfoké településekben végrehajtott szövetkezeti fejlesztések nagyságrend és áruösszetétel szerinti alakulása nem minden esetben tükrözte a településhálózat fejlesztési terv követelményeit, így az egyes falvak kereskedelmi ellátottsága jobb volt, mint alsőfokű központjaiké. A hálózat szakjelleg szerinti összetétele, a települések nagysága, ill. szerepköre szerint is jelentősen eltér. Korszerűség szempontjából az óvodáknak csak a fele megfelelő. Az iskolák tárgyi feltételei rendkívül eltérőek. Egyes építkezéseknél elmaradtak egyes járulékos létesítmények, amelyek rontják az intézmények korszerűségi színvonalát. A közművelődési intézményi hálózat mérsékelten fejlődik. A művelődési otthon jellegű intézmények tipizálásával több intézmény megszűnt, de az ellátatlan települések száma emelkedett. A mozi- és könyvtárhálózat a falvakban kiépült, de korszerűsége nem kielégítő. A községekben levő ipartelepek és a tsz-ek által befizetett településfejlesztési összegeket a megyei tanácsok gyűjtötték össze és azok döntöttek felhasználásáról. A középtávé tervek cékitüzéseinek megfelelően a fejlesztési eszközök jelentős hányadát a megyeszékhelyen és a magasabb szerepkörű településeken használták fel; 1976 és 1979 között Heves megyében 24 milliárd forintot fordítottak a szocialista szektorban beruházásokra, ennek közel egyharmadát a középfoké központokban. Ezen belül a nem anyagi ágakban felhasznált 3,3 milliárd forintnak csaknem 80 %-át, taná-