Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/8. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bodnár László: A terület- és településfejlesztés főbb jellemzői Heves megyében

- 15 agyagpala fordul elö. Ezek a közetek a bélapátfalvai Cement- és Mészmu, valamint a kisebb mértékű szilvásváráéi mészégetés és a felsőtárkányi Mészkőőrlő nyersanyagát is szolgáltatják. Fejlett az építőanyagipar területi elhelyezkedése

: cementgyár van Selypen és Bélapátfalván, üveggyár Parádsasváron, a megyében több téglagyár van. Köztük európai viszonylatban az egyik legmodernebb téglagyár Mátraderecskén van. A kezdvező megyei adottságok kihasználását olyan beruházások, rekonstrukciók jelzik, mint a Selypi Eternitgyár és a Mátra Gázbetongyár. Hazánk ipari termelésének kb. 25 V-át a könnyűipar szolgáltatja. Heves megyében ez az érték az országos átlag alatt marad. A megyében nem fejlődött, nem alakult ki a könnyűipar minden ága. Az országos nagy vállalaltok megyébe kitelepített üzemeinek termelése nem számottevő. Csupán a faés bútoripar jelentősebb. A legjelentősebb fafeldolgozó üzemek Egerben, Gyöngyösön, Szilvásváradon, Recsken, Hatvanban vannak. A fafeldolgozó munkálatokat a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság végzi. A Bükki Nemzeti Park területének nagy része a vállalat erdeit foglalja magában. A megyében működő 3 bútoripari egység közül kiemelkedik az Agria Bútorgyár. A vállalat 1952-ben alakult. Az elmúlt 15 évben az élelmiszergazdaság szerepe a terület- és településfejlesztésben a feltételezettnél nagyobb volt. A foglalkoztatott létszám és a megművelt földterület csökkenése mellett differenciáltan nőtt az ágazat jelentősége az egyes területek gazdasági fejlődésében, a lakossági jövedelmek és életkörülmények területi közelítésében. Szorosabbá vált a nagyüzem és a település közötti kapcsolat. Egyes gazdaságok szerepe meghatározó a település fejlődésére (Nagyréde, üetk). A mezőgazdaságban egyre inkább elterjednek az iparszerű termelési rendszerek. A megye hírnevét öregbítő szőlőtermelés jelentős változáson ment át. A művelődési mód és fajtakorrekció eredményeként — a termelőterület csökkenését ellensúlyozva — jelentősen nőtt a termelés mennyisége. Stabilizálódott a 9 t/ha átlagtermelés. A megyében régi telepítésű a cukor-, dohány- és malomipar. Ezek mellé az utóbbi években társulat a hús-, tejés konzervipar. Az Egri Dohánygyár telephelyét a hevesi dohány és az olcsó munkaerő határozta meg. A hatvani konzervgyártás a nyersanyagra, míg a húsipar és a tejipar a fogyasztópiacra települt. A te

rmelőerők fejlettségének jelenlegi és jövőbeni színvonala mel-