Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Vidó Imre: Gondolatok a sikertelen kísérletekről

- 96 - az inga kitérítés! szöge és a lengési idő stb. függetlenségének demonstrálását szolgálé kísérletek. A természettudományos megismerés legmagasabb szintjén is nagyon sok esetben játszottak -- és játszanak — szerepet a negatív kísérletek. Ezek közül mindössze egyről kívánok szólni: a Michulsuu-kísérletröl! Az ókortól kezdve a mai napi

g kíváncsi volt -- és kíváncsi -- az ember arra, hogy mi a fény

? Sokféle elmélet született a kérdések megválaszolására. Elfogadható volt Newton korpuszkuláris magyarázata — akkor —, majd Fresnel és társai inllámelmélete — később. (Majd — jobb híján — jelenleg a duális fényelmélet az elfogadott.) Egy nagyon súlyos kérdés megoldása azonban nan sikerült! A kérdés: "Hogyan terjed a fény?" Azt, hogy miképpen terjed a hang, nagyon sokféleképpen lehet demonstrálni, igazolni: valamilyen — általában rugalmas — köze

g vezeti a liangot! Milyen "közeg" vezeti a fényt? Miben terjed a fény? Miben terjednek egyáltalán az elektromágneses hullámok? A kérdést úgy válaszolták meg, liogy feltételeztek egy a Mindenséget kitöltő — egyébként jónéhány megmagyarázhatatlan tulajdonsággal rendelkező — éte

r -nek nevezett valami t! Michelson -- és később sokan mások — v

állalkozol

t arra, hogy bebizonyítsa, ahogyan a hang terjed különböző közegben hasonlóan terjed a fény az éterben

. Igen, csak I« kellett volna bizonyítani az éter létezését! A bizonyítási kísérlete

k --a mai napig — sikertelenek! Mint ismeretes a kísérlettel lényegében azt akarták kimutatni, hogy a fény terjedési sebessége függ a koordinátarendszer sebességétől. (Irányától, nagyságától.) A szétválasztott, majd interferenciára "kényszerített" fénysugarak interferencia-csíkja azonban a skálának mindig ugyanazon beosztására esett! Függetlenül a koordinátarendszer sebességétől! (Egyébként a kísérlet részletesebb leírása megtalálható nagyon sok tankönyvben, sőt az általam megadott "Irodalom" 2. pontjában szereplő műben is!)