Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Vidó Imre: Gondolatok a sikertelen kísérletekről

- 94 üvegkádban az anyagokat. Ráöntötte a vizet mindkét üvegkádban lévő anyagra. Várakozás. Az agyagot tartalmazó kádban — lassan ugyan, do annál jobban — látszott a beüntött víz kiszivárgása. A homok tülökt lévő víz "nem mozdult"! Sikeresen bizonyítva azt, Imgy felületi löszül tség is van. (A Ilomok elég sok port tartalmazott.) 1.5. Közismert kísérlet a Carthesius-búvár. Túlságosan finom beállításnál azonban előfordul, hogy a búvár nem jön fel az edény aljáról. Magyarázat nyilván egyszerű: a 20—25 cm-nyi vízoszlop már elegendő nyomást biztosít ahhoz, hogy a bévár ne legyen képes felemelkedni. Egyébként, ha az elzáró gumihártyát egy kissé fülfelé meghúzzuk, a búvár "visszacsalogatható" az edény fölső részébe. Tehát: ez is nagyon sikeres kísérlet, csak élni kell tudni vele. 1.6. Az úszás, lebegés, alámerülés szemléltetése szintén a/ egyszerűbb kísérletek sorába tartozik. Tiszta víz-, anyhén sós, tömény sésvízbe beledobunk egy krumplit, s — a fajsúlynak megfelelően — elmerül, lebeg, illeltve úszik. A kísérletet végző hallgatóm jelentette, hogy az egyik szem krupinli az enyhén sós vízben lebeg, a másik szem viszont ugyanabban a vízben elsüllyedt! Ellentmondás? Sikertelen kísérlet? Nem! Az egyik krumpli már előzőleg "megszívta" magát — fajsúlya nőtt! — míg a másik kevésbé vo.lt előzőleg igénybe véve, s fajsúlya nem változott jelentősen! Tovább lehetne folytatni a sort, ezekhez hasonló esetekkel! Alapvetően három tényező játszik szerepet: a kísérletet végrehajtó személy: - tapasztalatlansága (ügyetlensége); - Iianyagsága (felkészületlensége); - váratlan (véletlen) körülmények. 2. Egészen más osztályba sorolhatók azok a kísérletek, amelyeket a paradoxo

n jelzővel szoktunk illetni! 2.1. Nagyon szép példa az "anti tehetetlenséget" szemléltető kísérlet!