Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Dorota Oleniacz: Áttekintés a Zielona Gora-i Tanárképző Főiskola fizika tanszékén folyó tudományos kutató munkáról és tanár-képzésről
Ó? tagozatra jelentkezők száma azonban nem mindig teszi lehetővé, hogy több csoportot indítsunk, mivel a gyaknrlathan van egy bizonyos előírt alsó csoportlétszám határ. Ezért aztán igen nagy problémát ieleul az oktatási anyag összeállítása is. Komoly feladat elé állítja a posztgraduális képzés a tanszék oktatóit, mivel saját kutatási területüknél szélesebb anyagban állandóan firssen ke.ll tartani ismereteiket. Ezenkívül törekedniük kell arra, hogy megismerjék az érvényes iskolai tanterveket, melyeket szintéri nostanában alakítanak, modernizálnak. A fizika tudományának gyors fejlődése sem hat e területen a stabilizálódás irányába. Mindez azt vonja maga után, Imgy szükség van az ismeretek széles körben való állandó felfrissítésére. Mind a főiskolai oktatóknak, mind az iskolai tanároknak el kell sajátítani, készséggé kell fejleszteni az ismeretátadás, az ismeretek népszerűsítésének leghatásosabb módszereit. Jelenleg egyik legfontosabb tennivalónk az, ltogy az önképzés terén optimális megoldásokat keressünk. Tanszékünkön a fentebb enlített három tudományos laboratórium és egy didaktikai laboratórium van. Hallgatóink 30 gyakorlatot és 1. Fizikai laboratóriumban, 6 gyakorlatot a II. I izikai laboratóriumban kell teljesíteniük, valamint a tantervben előírt gyakorlatsorozatokat az elektronikai laboratóriumban és a didaktikai laboratóriumban. A szakdolgozók magiszteri munkájukat a tudományos kutató l.ahnratóriuma ni nkban készíthetik el. így például a Akusztikai laboratóriumban nemcsak zenei akusztikai témákal kutatnak a hallgatók, hanem őket közelebbről érintő, például környezetvédelmi témákat, pl.: "Optimális akusztikai klíma kialakítása a tanteremben", vagy "Az akusztikai feltételek hatása a tanulók szellemi teljesítményére". A tanárképzés optimális megoldásait keresve keressük a kapcsolatokat a baráti országok hasonló problémákkal küzködő fizika tanszékeivel, oktatógárdájával. Véleményem szerint a fent említett problémák egy része a többi fizika tanszéken sem ismeretlen. Reméljük, hogy sikerül szorosabb kapcsolatot kialakítani, mely lehetővé teszi bizonyos közös megoldások kidolgozását, illetve a tapasztalatok és a kiadványok folyamatos cseréjét. Úgy véljük, hogy szomszédaink eredményeinek negismorése elősegíti azt, hogy tanszékünkön tökéletesíteni tudjuk a fizikatanár képzést.