Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/7. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Hidasi Károly: A szovjet és magyar alsó- és középiskolai termodinamikai tantervének összehasonlítása
54 kok és szilárdtestek golyómodel 1 jét tárgyalja és arra építi fel a makrovilágot. A jelenségek leírása, a fenomenológiai törvény megfogalmazása, a modell alapján nyert eredmény kísérleti ellenőrzése után a modell finomítása már nem mindenkor követik egymást helyesen. Az anyag molekuláris szerkezetére történő rávezetés nagyon jó. A következő fejezet a hőmérséklet értelmezése és a hőmérséklet megváltozásával kapcsolatos egyéb vizsgálatok. Ide tartoznak a gáztörvények. A gáz energiájának megváltozása. A gázok fajhője és hőkapacitása. Ezek után keriil mr a kölcsönhatások tárgyalására, termodinamikai célból a forrás és becsapódás témája kerül feldolgozásra. Végiil elég felületesen bevezeti a tankönyv a Boltzmann-állandót. Megállapíthatjuk, hogy az éj tankönyv merészen nyúl sok matematikai fogalomhoz, aminek a gimnázium első osztályában semmi alapja nincs. A negyedik osztályban statisztikus fizika címszó takarja a termodinamikát. A szerző merészen tárgyal olyan részeket, melyeknek itt sincs tieg a matematikai ismeret, ilyen témák a síírőségeloszlás. Az energiaeloszlás. Ezekután tárgyalja a hőmérséklet molekuláris értelmezésést, Boltzmann-eloszlást. Végül az entroépia fogalmát tanítják, mint a rendetlenségnek a mértékét. c) Az előző pontokban ismertetett tankönyv mellett, egyenrangú feltételek mellett nagy oktatói számban használják a Vermes Mikló s által írt tankönyvet. A felépítése könnyebben követkető az előzőeknél és tárgyalási módja nem tartalmaz sok elvont, a tanulók által nehezen követhető koncepciókat. » Az I. o. tankönyvre még azt is mondhatjuk, hogy igen leegyszerűsített problémák felvetésével vezeti be a tapasztalati törvényeket. Az elvontnak tekintett molekuláris elméletet is tapasztalati törvényekre építi fel, s modellnek a molekulákat tekinti. A tankönyv az alábbi fejezetekre épül:
