Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/6. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Budai László: Egyszerű hőöszzegmérés

- 613 területeken (pl. Brit-szigeteken) a fellápok (Ubidowicz 1973, 1976). A fentiekkel kapcsolatban a legtöbb lápterület a tengermenti, északi vidékeken fordul elő, a legkevesebb pedig az ország déli részén. A lengyelországi lápterületek száma kb. 49.000, ezek összterülete kb. 13.000 ha, ami az ország területének 4,1 Vát teszi ki -- ebből ÉszakLengyelország 7,7 Vot tesznek ki a lápterületek, Közép-Lengyelországban 3,2 Vot, viszont az ország déli részének csak 0,4 Vát (Jasnowski, 1970. (1. tábla) Ezzel egyidejűleg végzett becslési számítások szerint legnagyobb a síklápok területe: 90 ^, a dagadólápoké 6,5 ?ó, a fennmaradó 3,5 Vot az átmeneti lápok foglalják el (Pawtowski, Zarzycki 1972). A lápok utolsó teljes és folyamatos fejlődése Lengyelország területén — főleg az északi és a középső területeken — az utolsó eljegesedés (G. IV. - Würm: 70- 10.000 évvel ezelőtt kezdődött. A lápok eljegesedés utáni képződésének folyamatát a topogón tintások indították reg, az ombrogén lápok kialakulása viszont később kezdődött, átlagosan kb. 6.000 évvel ezelőtt (a legidősebbek 0.600 évesek, ezek a Szovjetunió európai területén találha tók), enni kor a tőzegmoha (Sphagnum) fejlődését kedvezően befolyásoló, nedves éghajlat alakult ki (übidowicz 1976). A dagadólápok jelentősen eltérnek a többi láptípustól, úgy keletkezésük, térbeli, hydrografikus jellemzőik, biocönótikus képük, eltérő flórájuk, mint sajátos térképi, fölépítésük n/eri'it. A/ok kü/é a/ iikn:;/i:;/témák közé tartoznak, amelyek nagyon érzékenyek r környezet változásaira, éppen ezért erősen veszélyeztetettek. Fitoszociológiai szempontból általában olyan csoport komplexust alkotnak, amelyek leggyakrabban két különböző fitocönózisból állnak. Ezekből az egyik — az Oxycocco-Sphaqnete

a osztályából -- kis kiemelkedéseket, úgynevezett zsombékot

, a másik — általában Scheuchzerietalia palustri

s rend és Scheuchzerio-Caricetea fusca

e osztály — zsombékok közötti mélyedéseket, úgynevezett semlyékeke

t foglal el. Ilyen módon képződik eléggé szoros zsombék-semlyék rendszer, amely különféle hydrológiai feltételekkel rendelkezik és két, florisztikailag különböző, szabályos térbeli mozaikot képező növénytársulás fejlődését teszi lehetővé. STANISLAW KULCZYNSKI, az ökoszisztémák kiváló lengyel kutatója 1939-