Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/6. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Budai László: Egyszerű hőöszzegmérés

- 613 A höösszeg visszaszámításának elméleti alapjai ős min hív hi

t>ájn Mint már említettem, a módszer nem ad teljesen pontos hőosszegértéket, mivel a párolgás a hőmérséklet függvényében exponenciális görbét ad. Az ismertetett módszer esetén azonban a gö'be 5—10 K°-os szakasza közel egyenesnek tekinthető, azaz kis hőingadozás esetén (pl. bükkösben) közel egy fokos hőösszeg-pontosságot érhet el tíz napos viszonylatban. A valódi höösszeg és a számított közötti különbség megadása egzaktan minden egyes esetre nem lehetséges. Egyrészt azért, mert ez az eszköz a 0°C alatti tartományban is mér -82 °C-ig és negatív hőösszeget nem értelmezhetünk. Csak az a megoldás lehetséges, hogy °C helyek °K-val dolgozunk. Másrészt a különbséget leíró egyenlet egy sok valószínűségi változós differenciál-egyenlet, amelyet felesleges közölnöm, túszén nem lehet megoldani. A megoldáshoz ugyanis ismerni kellene minden egyes időpillanatban a hőmérsékletet, arr\i lehetetlen, hiszen épp

:n ezek összegét mérjük. Józan meggondolás alapján azonban ez a probléma nem is olyan bonyolult. IIa ugyanis egy hosszabb időszak (pl. egy hónap) napjainak teljes hőmérsékleti görbéjét felrajzoljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a hőmérséklet minimuma és maximuma közötti értékek bármelyike — ideális esetben nagyjából azonos valószínűséggel fordul elő. Ismerve az adott terület hőmérsékleti minimumát és maximumát — nini min.-max. I Kimér five I mérhető — egy adott időszakra számítógépes szimulációs programmal kimutatható, ltogy műszerünk hány fokkal mért többet a valóságos hőösszegnél. Ezt a szimulációs programrészt a 2. programba építettem be. A program működése A 2. program először az adott üveg együtthatóit kéri be (lásd (2)es képlet) olyan formában, hogy mind A-t, mind 8-t pozitív formában kell megadni. A párolgás egyenletét a gép ellenérzésképpen kimutatja. A terepen, adott időtartam alatt mért párolgási értéknek (grainin) és az eltelt napok számának tizedesjegyre pontos beütése után a korrigálatlan hőösszeget kapjuk °C-ban. A negatív höösszeg elkerülése végett célszerűbb az abszolút hőmérsékleti értékekkel dolgozni.