Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/6. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Vajon Imre: A lepkék idegrendszerének kapcsolata a funkcióval és az életmóddal

- 51 ebbe a csoportba tartozó, de nem vándorló Argynnis paphi

a idegrendszerét is azok a sajátságok jellemzik, amelyek más, nem vándorló lepkékét. Az Argynnis paphi

a protocerebruma, de főleg a látólebenye fejlett. Középagya a testéhez képest közepes fejlettségű. Szaglógyökere nincs, csápidegtörzse nem erőteljes. RöpLilés közben való tájékozódásában a szein tehát jóval fontosabb, mint a csáp. Röpte nyugodt, erőteljesen vitorlázó, néha íveket ír le. A tritocerebrum a vizsgált fajok esetében egészen kisméretű. Fiziológiailag elsősorban a sympathicus idegrendszer részének tekinthető, bár a csökevényes labrum idege is belőle ered. Mindig előtte helyezkedik el a frontalis ganglion, mely a különböző fajok esetében változatos alakú lehet. A frontalis ganglion két széléről eredő frontalis connectivumok kapcsolják nz utóagyhoz. Középről caudalisan ered a nervus recurrens, rely a tápcsatornára hajlik és abba küld ágakat. Az említett idegelemek is a sympathicus idegrendszer részei, melyek a zsigeri szervek működését szabályozzák. Számos faj postcerebralis szerveit (corpus cardiacum és corpus allatum (leírta Ehnbom/1948. és Kristenseri/15i»Q.). A corpus cardiacum külső felszíne egyenetlen, a neuroszekréciós sejtek nagy mérete következtében, amelyek belső részét alkotják. A corpus cardiacum össze van kötve az agy hátsó részével, a garatalatti dúccal és a maxilla idegtörzsével. A corpus allatum közvetlenül kapcsolódik caudalisan a corpus cardiacumhoz. Megközelítően gömbölyű test, sima felszínnel. A posztcerebralis szervek anatómiájám vonatkozó vizsgálataim megegyeznek a két említett szerző vizsgálati eredményeivel. Láttuk a vizsgált lepkefajok agyának felépítésében mutatkozó hasonlóságokat és eltéréseket, továbbá azt, hogy a feji idegrendszer morfológiai alakulása hogyan hozható kapcsolatba a szervek funkciójával. Akadt kutató, aki a lepkék csoportjainak agyfelépítése alapján, agytípusokat különített el. Ehnbom (1948) a lepkék agyának négy típusát különbözteti meg: a) Hatalmas, kerekített látólebenyekkel rendelkező agytípus, (Hesperioidea,. Rhopalocera)

. b) Meghosszabbított, lateralisan kiugró szemlebenyekkel rendelkező agy. A Macrofrenata

e csoport. Kivéve a Utepanidae Cymatophorida

e Wéber (1933.) A deuterocerebrumuk viszonylag nagy pl. Noctuidae

. c) Lateralisan összenyomott agyuk van, dorsoventralisan kiterített látólebenyekkel a következőknek: Drepanidae, Cymatophoridae,