Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/6. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Vajon Imre: A lepkék idegrendszerének kapcsolata a funkcióval és az életmóddal

- 47 függésben, és a lepkéket vándorlás közben tájékozódásukban segítik. Valószínű, hogy a csápok és az idegrendszer további anatómiai ós fiziológiai vizsgálatai lehetővé teszik majd e kérdés megoldását. A Saturnia pyr

i legnagyobb hazai lepkénk. Nem művésze a repülésnek, főleg tavaszi estéken csapongva repül. Szájszervei csökevényesek. Nagy testéhez képest a protocerebrum — mely a látásnak a központja — és lobus opticusa nem fejlett. Ez összefüggésben van éjjeli életmódjával, viszonylag rossz repülésével és az aránylag kis területen való mozgásával. Ezzel szemben a deuterocerebrum, a lobus opticus és a truncus antennalis rendkívül erőteljes fejlettsége szintén életmódjával magyarázható. A szaglásnak nagy jelentősége van e lepkefaj életében. Szaglószervei az erőteljes fésűs csápok, melyek a szigingereket fogják fel. Az ingerület a csápidegeken át jut a szaglógyökerekbe, onnan pedig a középagyba. A fejlett szaglás segíti a nemek egymásra találását. Megfigyeltem, hogy a hímek középagya és csápidcgtörzse fejlettebb, mini n nőstényeké. L faj idegrendszerének felépítése is bizonyítja, hogy az állat életében a szemnek a funkciója kevésbé jelentős, mint a csápé. A szenderek Marumba quercus, Macroglossa stellatarum, Sphinx ligustr

i általában jó repülők és rendszerint n:;m nappal mozognák. A vizsgált három faj közül az első mozgási területe k^csi, repülése is elég gyenge. A második igen jó repülő, és legtöbbször nagy területeken vándorol, egészen kivételes a szenderek között a'tekintetben, hogy nappal is repül. A harmadik faj repülését és mozgásterületét tekintve a kettő között helyezkedik el. Ezek a sajátságos életmódbeli különbségek az idegrendszer alakulásában is tükröződnek. A Macroglossa stellataru

m gyors és ügyes mozgása, nappali repülése, a kedvenc táplálék (Lycium) felkeresése és .iválasztása olyan életmódbeli sajátságok, melyek hatottak idegrendszerének alakulására. Ezért a protncerebruma és lobus opticusa a testéhez vi'sronyítva tekintélyes nagyságú. A középagya, szaglógyökere és csápidegtörz:e is igen fejlett. Az itt talált ideganatómiai viszonyok, kitűnő repülésével és az ehhez szüks'éges kiváló tájékozódó képességgel, továbbá nappali repülésével vannak összefüggésben. A Marumba quercu

s a szenderek között iosszul repül. Valószínű ennek oka az, hogy nem táplálkozik, tehát a repülésnek nincs szerepe az önfenn-