Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/6. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Estók Bertalan — Milinki Éva: Plankton vizsgálatok a morkazi tározón

- 16 Vizsgálataink során a víz kémiai és biológiai paraméterei alapján megpróbáltuk megállapítani a Markazi tározó vízminőségének jellemző tényezőit . A tározó környezete, környezeti adottságok Az antropogén hatások széles skálája figyelhető meg a Markazi tározó esetében. Ipari jellegű szennyezés mellett elsődleges a vízgyűjtő terület településeinek szennyező hatása. A tározót tápláló vízfolyások nagymenynyiségű hordalékot juttatnak a tározóba. Hordalékfogó sem a patakoknál, sem a csapadékvizes árkoknál nem épület. A hordalékkal együtt szervesanyag is bemosódik. A tározó ÉNy-i részén települt Marknz község, melynek csatornázása jelenleg megoldatlan. A községen halad át a Malom- és n llátra-pntnk, melyek változóan szennyezett formában érik el a tározót. A Malom-patakot a községben található intézmények tisztított és tisztítatlan szennyvizein túl a háztartásokban keletkezű kommunái kt szennyvizek és az állattartásból eredő szerves szennyezés terheli. A Hátra-patak fő szennyezését a patak mellé telepített szeszfőzde jelenti. Ehhez járul még a patak közelében található növényvédőszer raktár szennyezése. A tározó körül kb. 277 db hétvégi telek került kialakításra. A hétvégi üdülésen túlmenően fontos a horgászati célú hasznosítás is. Évente 100 q növényi etetőanyagot juttatnak a tározóba. A felsoroltakból is kitűnik, hogy elsődlegesen szerves eredetű szennyezés éri a tározót, melyet mind a kémiai, mind a biológiai vizsgálatok alátámasztanak. Mintavételi pontok, vizsgálati módszerek Hat mintavételi pontot választottunk ki a tározón, melyek legreprezentatívabban tükrözik, a tározó vízminőségének alakulását, 'illetve a tározót érő hatásokat. A kiválasztott mintavételi helyek a következők. (1. ábra)