Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/6. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kárász Imre — Szabó Erzsébet: A síkfőkúti tölgyes gyerjeszint- jének strukturális váltnzásni 1972 és. 1985 között

- 125 A vizsgált erdő átlagos levéifelülul-induxe összességében 1977-ig 8,20 ha ha1 volt (Jakucs 1905), amelynek 79,40 -s-a a Iák szintjében, 17,36 Va a cserjeszintben, 3,16 Va pedig a lágyszárús/Jntben lokalizált. Bár pontos mérési adatok az 1903-as állapotra a korona- és lágyszárúszintre nem állnak rendelkezésünkre, a koronaszint ritkulása eredményeként bizonyosra vehető, hogy a fenti arányok megváltoztak. A fák egyedszámának csökkenéséből (1. Kárász — Szabó — Korcsog 1907) becsülve a cserjeszint LAI-aránya 1983-ban nintegy 25 Vos. Az erdő LAI értékét a fiatal zöld hajtások mennyisége is befolyásolja, amelyek mennyisége főleg a cserjeszintben jelentős. Az erdő összes LAI értékének 6,9 Vát (0,5 — 0,6 ha ha"

1) a zöld hajtások adják (3akucs — Virágh 1975). 2. A cserjeszint fitomasszájának változása A fitomasszavizsgálatok eredményeit a 2-3-4. táblázatokban foglaltuk Össze. A táblázatokban részletesen közöljük'a területen lévő r;/ervesanyagtömeg faji és frakciónkénti megoszlását, ezért csupán a cserjeszint egészére vonatkozó legfontosabb, a fitomassza időbeni változására utaló eredményeket emeljük ki. 1) Az 1973-as és 1979-es felmérés ac'itai között lényeges különbség nincs. A talaj feletti fitomassza frakciók eltérése 7,2 Vos, ami a módszer hibahatárain belül van. Ebből arra következtethetünk, hogy ebben az időszakban a'cserjeszmt a fitomassza-struktúra vonatkozásában viszonylagos egyensúlyi állapotban volt. A fitomassza frakciónkénti megoszlása csökkenő sorrendben: ág (59,10 %), gyökér (33,14 %), lomb (7,76 h). Az alszintenkénti megoszlás aránya: 08,07 % magas cserjeszint, 11,13 °Ó alacsony cserjeszint.