Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/6. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Kárász Imre — Szabó Erzsébet: A síkfőkúti tölgyes gyerjeszint- jének strukturális váltnzásni 1972 és. 1985 között

- 123 levélszám Felmérés éve alacsony cserjék magas cserjék összesen db db db 1973 1979 1903 1.997.488 16,42 10.160.276 03,58 12.157.764 100 2.118.164 13,57 13.494.753 86,43 15.612.899 100 1.803.016 11,60 13.729.976 00,40 15.532.942 100 A levélszámnövekedés 10 év alatt 27,76 Vos, ami alátámasztja a közeJ 20 %-os lombvetületnövekedést.* 1979 és 1983 között a levélszám az egész cserjeszintet tekintve gyakorlatilag nem változott. IIa azonban figyelembe vesszük az ebben az időszakban bekövetkezett mintegy 37 Vos hajtásszámcsökkenést (Kárász és mtsi 1987), akkor látható, hogy egy-egy hajtás lombmennyisége jelentős mértékben növekedett. A cserjelevelek lagnagyobb hányadát (együtt: 78,75 %) az Acer campestre és a Cornus mas adja. b) Levélfelület A cserjék levélfelület-indexét (LAI) az 1. táblázatban foglaltuk össze. A cserjeszint LAI-ja 1973 és 1983 között lényegesen változott, 1,4319 ha ha~*-ről 1,9169 ha ha^-ra növekedett. Jelentős növekedés tapasztalható az Acer campestre (+84,84 Vos), a Crataegus monogyna (+240,81 V i os), és az Euonymus verrucosus (+126,92 V03) fajoknál (1. ábra) ami arra enged következtetni, hogy e fajok az erdőbe jutó több fényre intenzív lombnövekedéssel válaszolnak. * Feltűnően nagymérvű a növekedés 1979-ig. Mint dolgozatunk első részéből kitűnik, 1979-ben kezdődött a tölgyfák rohamos pusztulása a vizsgált négyzetben. A fák csécsszáradása valószínűen már az ezt megelőző években megkezdődött, így a cserjeszi itet elélő sugárzásintenzi tár. növekedése már előbb bekövetkezett.