Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/5. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

- 698 is sorra váltak fizetésképtelenné. Mindezek együtt okozták, hogy az 1920. évi 9.374 P tiszta nyereség fiárorn év alatt hatszoros veszteségbe csapott át: F'v Nyereség (P) Veszteség (P) 1920 9.374 1929 4.041 1930 120 1931 56.740 1932 I. félév 40.977 Megpróbálkoztak az ilyen esetben lehetséges és szokásos módszerek alkalmazásával: a munkás- és tisztviselői létszám radikális csökkentésével, a kiadások lefaragásával, belső racionalizálással, termékszerkezet-módosítással, a Magyar Nemzeti Bank egri fiókjától és a Heves megyei takarékpénztártól kölcsön felvételével, tie mindhiába. Az áresésekből s a behajthatatlan követelésekből összeadódó veszteségek 1.932 elején méghaladták az összes tőkealap 50 Vát, s tiogy ebből valami maradjon, 1.932. augusztus elsejére rendkívüli közgyűlést hívtak össze, s azno határozatot híztak az Első Magyar Lakatos- és Lemezárugyár Részvénytársaság önkéntes felszámolásáról . Felszámolás alatt évekig Hogy a vég még fájdalmasabb legyen, a befolyásolhatatlan agónia több, mint 10 évig eltartott. Igaz, voltak a részvényesek között, akik már 1932-ben, a további veszteségek elkerülésére az üzem azonnali és teljes megszüntetését javasolták. Kollmann János vezérigazgató és részvénytársasági elnök — 1.000 db részvény tulajdonosa — a gyors, de nem azonnali felszámolást tartotta helyesnek, mert feldolgozásra váró anyag és rendelés még volt 1935-ben is. A 3 tagú felszámolóbizottság így folyamatosan bocsátotta áruba a gépeket, anyagokat, készárut, berendezési tárgyakat, gyárépületeket, ingatlanrészeket. Ez utóbbiak nem nagyon lehettek kapósak, mert hiába ajánlották fel a gyári épületet pl. Eger város közös-