Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/5. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
- 20 nyekkel kell foglalkozni. 2. Többféle takarmány igénybevétele lenne az ideális, mert így pótolni lehelne az Időjárási tényezők miatti kiesést. 3. Vetésforgót kell alkalmazni. A váltógazdaságra való áttérés menetét, a különböző növények sorrendjét a kasznár részletesen közli 1049 tői 1856-ig. Ügy állítja össze a tervet, hogy a növények sorrendje talajjavító hatású legyen. 4. Az egyes munkafolyamatokat «így kell elosztani, hogy azok ne torlódjanak egymásra. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő munkaerő biztosítása (21 béres, évi fizetésük 1470 vft). A meglévő 112 hold szántó megműveléséhez 12 ökör vásárlására van szükség, "... de hogy a rét műveléséhez is jusson a foga ti erőből, 16 db ökör vételét teszi szükségessé." "A 16 db ökörhöz csak 4 bérest kívánok fogadni... A többi béres helyét pénzes napszámos fogja pótolni a szükséges időkben:" Előrelátásáról tanúskodik az az elképzelés is, miszerint "fia kevés a takarmány termes,, akkor érdemesebb a 16 ökröt ősszel eladni, s tavasszal újat vásárolni, mert ez így még mindig kifizetődőbb a téli tartásnál." 1 4 Összegzésképpen elmondható, l«gy a tervezetek eltérő részleteik ellenére több hasonló vonást, elképzelést tartalmaznak. Szinte mindegyik kasznár a majorsági, művelés iti'lletl foglalt állást, és minden lé leképpen meg akart győzni ennek előnyeiről. Súlyos probléma és hiányosság azonban az, hogy nem tudják megjelölni annak a tőkének a forrását, amely a majorsági erő felállításához szükségeltetne. Ilyen jelentős befektetésre, mint amilyet a tervezetek kívánnak, a jobbágymunkára alapozó tőkeszegény feudális nagybirtok nem volt képes, így ez az elgondolás, bár jelentősen f " . szolgálta volna a nagybirtok kapitelizációját, nélkülözte a reális alapot. A leginkább félrevezető azonban az, hogy a gazdatisztek mindenhol csak a remélt hi tel kamatját vették be számításaikba. így az általuk ki15 mutatott összeg csakis a kölcsön megszerzése esetén lenne reális. A tervezetekben jóval kisebb hangsúlyt kap a pénzes munkáltatás és a bérbeadás lehetősége. Szinte minden kasznár szembehelyezkedik a pénzes műveltetéssel. Feltehető, hogy a kasznárok a tervezetek beadása előtt egyeztették nézeteiket, mert pl. szórói-szóra megegyezik a füzesabonyi és a felnémeti kasznár véleménye a hasonbérbeadás rossz oldalairól, illetve a
