Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/4. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

HEKLI JOZSEE: A MAI SZOVJET DRÄMA EGY SAJÄTOS VONULAT (ALEKSZANUR GELMAN)

- 70 házasság anatómiája — az is! —, hanem egyúttal felvázolt egy modern kor- és kórtünetet, az erkölcsi megropparrtást. A darab mindenkihez szóló nagy figyelmeztetését az író a férjjel szópárbajt vívó Natasa szájába adja: "Régen nem gondolkozol te már! Úgy élsz, mint egy bekapcsolt gép. Téged valaki húsz évvel ezelőtt bekapcsolt, s azóta nem tudsz megállni. Automata vagy, nem ember..." A "Magasfeszültség" Gelman talán legsikerültebb darabja, amely azt is példázza, hogy egy igazán jelentős termelési dráma nem reked meg a termelés kényesebb kérdéseinek a tárgyalásánál, hanem azokat szervesen összekapcsolja az élet erkölcsi problémáival, a szociális, etikai helyzetek sokoldalú megvilágításával. Gelman "termelési dráma" sorozatának egyik sajátos, de minden tekintetben gyengébb színvonalú és intenzitású darabja, a "Zinulja". Az újabb "jelenségfelmutató" színműben meglehetősen sok a sablonos képlet, a dramaturgiai üresjárat, de kiérződik belőle az író görcsös küzdelme anyagával is. Hiányzik a drámából az igazi feszültséget teremtő logikusabb cselekmény s a markánsabb jellemábrázolás is. A leegyszerűsített termelési és élethelyzetek az előre megsejthető végkifejlet fényében folyamatosan vesztenek töltetükből. Mindössze annyi történik a darabban, hogy a címszereplő, Zinulja, mindenre elszántan harcol igazáért. A szibériai építkezés betonelosztó állomásának diszpécserét — egy kritikus tréfás-találó szópárosításával a "szoknyás Potapovot" — fiamis vádak alapján eltávolítják. A "megsizállott" lány, hogy tiltakozásának nagyobb nyomatékot adjon, kivonul a közeli erdőbe, leül egy fatönkre, s nem hajlandó onnan elmozdulni, amíg nem "rehabilitálják". Hosszas, kimódolt huzavonák után Zinulja váratlanul visszatér munkahelyére, de az igazság végső diadaláig a barátnői folytatják az "ülősztrájkot", egymást váltva a fatönkön. A fontos termelési-közéleti problémákat felvető Gelman-drámák sorából kilógó Zinulja színpadra fogalmazása sok gondot okozott a rendezőknek. A naiv és kiagyalt szituációkból is építkező "posztpotapovi darab" mértéktartó megrendezése a Lenszovjet Színház-at dicséri, amely találó módon meseszerű környezetbe fielyezte Zinulja történetét, ily módon is enyhítve a mű sablonos, helyenként irreális jeleneteit. Alekszandr Gelman, aki elsősorban termelési drámáival szerzett magának hírnevet, a nyolcvanas évek közepe táján egy stílusvált.ó darabbal fo-