Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/3. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Mrubi, József: Sajtóolvasás a nyelv- és stílusgyakorlatok órán

- 116 hogy azok a hallgatók, akik mőg nem ismerték, vngy ismerték, tie Idegenkedtek használatától, megbarátkozzanak veJe. Igyekeztünk a hallgatókat rávezetni, hogy az egynyelvű szótár segítségével biztosabb, sokrétűbb nyelvtudás birtokába juthatnak. Sajnos a hallgatók többsége csupán a többlet erőfeszítést érzékelte mindebből, s nem azt a pluszt, amit az ilyen szótárak rendszeres használata jelent. Fő célunk az volt, hogy különböző olvasási stratégiákat alakítsunk ki hallgatóinknál, erősítsük azt a képességüket, hogy a szövegkörnyezet, valamint háttérismeretek segítségével minél többet értsenek meg egy olvasott szövegből. Úgy tűnik, hogy azok a szavak, amelyeknek jelentését sikerül a tanulóknak a szövegkörnyezetből mintegy kihámozni, jobban rögzülnek mint azok, amelyeknek jelentését a tanuló a szótárból azonnal kinézi. Ugyancsak a szó rögzülését segítette az, hogy a szavak lehetséges más jelentéseit is föltártuk, és igyekeztük begyakorolni. Az órák annál érdekesebbek és sikeresebbek voltak, minél inkább a tanulók játszották a fő szerepet. Ilyenkor a tanár csupán karmesteri szerepet töltött be, ha egyegy párbeszéd, vita, ismertetés befejeződött, akkor a tanár újra mozgásba hozta az óra gépezetét. Annak érdekében, hogy könnyebb legyen a szöveg tartalmát felhasználni ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetésére, egyes olyan cikkek előtt amelyeknek témája véleményünk szerint az átlagosnál távolabb állt a hallgatóktól, bővebb hát térin formációt adtunk. Fzek a bővebb hátteret igénylő cikkek főleg olyan témakörökből kerültek ki, mint a politikai élet vagy a tudomány. 4. Amellett, hogy különböző szövegközelítési stratégiákat tanítottunk hallgatóinknak igyekeztünk minél inkább a szókincs fejlesztés eszközévé is tenni a sajtóolvasást. Összefoglalva négy lépést említhetünk, amelyekben keresztül egy űj szó interiorizálása történik: a) a jelentés kikövetkeztetése szövegkörnyezet alapján; b) egynyelvű szótárban nézzük meg a szót (további jelentések) c) rögzítjük a szóelőfordulást az eredeti mondatban (esetleg úgy, tiogy megtanuljuk magát a mondatot); d) új mondatokba, szituációkba helyezzük a szót.