Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/3. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
Gadóczi, Andrea: William Blake szimbolizmusa és a Biblia a "Jeruzsálem" c. műben
- 66 ritus, amely felakasztásból, kasztrálásból és felnégyelésből áll. Az n bizonyos kerék újra készen állt, tiogy mozgásba jöjjön, ezúttal azonban valami "hiba" történt. Blake-et szabadon bocsátották, talán mert a társadalom nem tartotta elég veszélyesnek. Akárhogy is volt; mindenesetre folytathatta munkáját. De ez a kis megingás, nyikorgás a gépezetben az éles fülnek talán azt sugallhatja, tiogy valahol hiba van; valami olyan hiba, ami akár összeomláshoz is vezethet. Talán a kor valamelyik prófétája (az, hogy Blake-e, vagy valaki más, nem igazán fontos) learathatja a próféták végső és igazi győzelmét; azt a győzelmet, ami a Bibliában csak Jónásnak adatott meg (ő pedig nem tudta fölbecsülni e győzelem jelentőségét): azt tudniillik, hogy a küszöbön álló tragédiáról szóló jóslata hamisnak bizonyul, mert hallgatnak rá az emberek, és negfogadják intelmeit. Jegyzetek (Pontosabb adatokat lásd az irodalomjegyzékben) 1. Harold BLOOM, Blake's Apocalypse. A Study in Poetic Argument , 367. o. 2. Karl KIRALIS, The Theme and Structure of W. Blake's "Jerusalem". (The Divine Vision. Studies in ttie Poetry and Art of W. Blake) 147 — 148. 11. 3. Karl KIRALIS, i. m. 149 — 150. 11. 4. Karl KIRALIS, i. m. 150. o. 5. Karl KIRALIS, i. m. 158—159. 11. 6. Northrop FRYE , Fearful Symmetry , 357. o. 7. Northrop FRYE, i. m. 360—374. 11 . 8. Northrop FRYE, i. m. 375—378. 11 . 9. Northrop FRYE, i. m. 386. o.
