Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bíró Ferenc: Személynevek Körösladány földrajzi neveiben

- 39 lel) a személynevek a megkülönböztető elemek, a köznevek pétiig az alapelemek. Az utóbbiak a jelölő, azonosító funkció legfőbb Iwrdozói. A személynevek itt legtöbbször a zug, a dűlő és a tanya mellett állnak az azonos típusú földrajzi egységek egymástól való megkülönböztetésére. Kiderült az áttekintőből az is, Imgy a megkülönböztető keresztnevek a régebbi századokban voltak gyakoribbak, az utóbbi száz évben pedig a családneveket használták erre elsősorban. A harmadik csoportban tárgyalt három- vagy többelemű nevek többsége régi írásos anyagból került elő, tehát a hivatalos érintkezésben nagyobb lehetett a szerepük. A kételemű nevek nagy részét még az idős emberek fel tudják idézni emlékeikből, de egyre kevesebben és kevesebbet használják azokat. A legnagyobb mértékű csökkenés ezek között várható. Sajnos, a tájban végbement egyhangúsodást követi a névhasználat szegényedése. FORRÁSJEGYZÉK ORKMÁNYTÁRAK, HELYSÉGNÉVTÁRAK, FÜLDOLGOZÁSOK, 1 ANÜLHÁNYOK 1. Magyarország helységnévtára. 1956. Bp., 1956. 2. É. Kiss Sándor: Révész Imre 1053. évi helynévgyűjteménye. Magyar Névtani Dolgozatok. 21. sz. ELTE Bp., 1981. 3. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. 1. Bp., 1963. 4. Békés megye régészeti topográfiája. IV/1. A szeghalmi járás. Szerk. Bakai Kornél és Torma István. Bp., 1902. 5. Or. Karácsonyi János: Békés vármegye története. I—

III. Gyula, 1096. LEVÉLTÁRAK, IRAT TÁRAK ADATAI 6. Növedéknapló. KÖrosladány. 1079. Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK). K 770. 7. KÖrosladány község tanácsülés! jegyzőkönyve. 1B36--1842. Békés Megyei Levéltár (a továbbiakban: BML). V. 322. A. a. 1.