Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között

- ni ­formát is: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudomá nyi Intézet Budapesti Műszaki figyelem Építészmérnök i Kar Ismeretesek olyan széles körben használt nevek, amelyekben érvénye­sül ugyan az intézménynévi jelleg, leginkább ahhoz a tulajdonnévhez áll­nak közel, mégsem nevezhetők egyértelműen intézménynévnek, mert nem min­denben tesznek eleget a fogalom követelményeinek. Hosszas viták után megszületett az elnevezésük is, valamint tisztázódott az írásmódjuk is. A 190. szabály részletezi, magyarázza mindezt: "A pályaudvarok, megállóhe­lyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, teme­tők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezek­ben a csak intézménynévszerö megjelölésekben a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Ke­leti pályaudva r, Ka tonatele p v asúti megállóhel y, Ferihegyi repülőtér, Ugocsa moz i, Kis Rab ló étterem, Vén Üiák eszpressz ó, Rómeó férfiruházati bolt, Lukács íürd ő, Kerepesi temet ő stb." Az intézménynévszerű megjelölé­sekből gyakran csak a tulajdonnévi vagy más egyedi tő elem marad meg: _a Keletibő l in dul tu nk . Új szabálynak számít a 191. iwnt is, amely azt tartalmazza, hogy a rendszeresen ismétlődő országos vagy egyéb nemzetközi rendezvények, ki­állítások, vásárok nevét szokás nagybetűvel írni az intézménynevekéhez hasonlóan: Bu dapest i Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Já téku k, Vadá­szati Világkiá llítás stb. Ezek olyan rendszeresen ismétlődő, országos, sőt gyakran nemzetközi szintű rendezvények, amelyek saját rendező irodá­val, jogi képviselővel, önálló csekkszámlával, pecséttel rendelkeznek, és rövidebb-hosszabb ideig szinte intézményként működnek. A 192. szabálypont az, amely gyakori helyesírási problémánkra, a külföldi intézménynevek írására adja meg a választ. A magyar vagy magyar­ra fordított idegen intézménynevek leírásában a saját neveinket meghatá­rozó írásmód fogadható el: az Egyesült Nemz etek S zervezete, a Kö lcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, Nemzetközi Valutaalap, az Észak-atlanti Szer­ződés Szerv ezete, a F ranc ia Népköztársaság Külügy min iszté riuma stb. A nem hivatalos megnevezések, mint a francia k ülügyminisztérium jegyzéke, az_ osztrák légitársaság köznévi értelműek, nenn hivatalos megnevezések, fö-

Next

/
Thumbnails
Contents