Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
- ni formát is: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudomá nyi Intézet Budapesti Műszaki figyelem Építészmérnök i Kar Ismeretesek olyan széles körben használt nevek, amelyekben érvényesül ugyan az intézménynévi jelleg, leginkább ahhoz a tulajdonnévhez állnak közel, mégsem nevezhetők egyértelműen intézménynévnek, mert nem mindenben tesznek eleget a fogalom követelményeinek. Hosszas viták után megszületett az elnevezésük is, valamint tisztázódott az írásmódjuk is. A 190. szabály részletezi, magyarázza mindezt: "A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intézménynévszerö megjelölésekben a tulajdonnévi, illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk: Keleti pályaudva r, Ka tonatele p v asúti megállóhel y, Ferihegyi repülőtér, Ugocsa moz i, Kis Rab ló étterem, Vén Üiák eszpressz ó, Rómeó férfiruházati bolt, Lukács íürd ő, Kerepesi temet ő stb." Az intézménynévszerű megjelölésekből gyakran csak a tulajdonnévi vagy más egyedi tő elem marad meg: _a Keletibő l in dul tu nk . Új szabálynak számít a 191. iwnt is, amely azt tartalmazza, hogy a rendszeresen ismétlődő országos vagy egyéb nemzetközi rendezvények, kiállítások, vásárok nevét szokás nagybetűvel írni az intézménynevekéhez hasonlóan: Bu dapest i Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Já téku k, Vadászati Világkiá llítás stb. Ezek olyan rendszeresen ismétlődő, országos, sőt gyakran nemzetközi szintű rendezvények, amelyek saját rendező irodával, jogi képviselővel, önálló csekkszámlával, pecséttel rendelkeznek, és rövidebb-hosszabb ideig szinte intézményként működnek. A 192. szabálypont az, amely gyakori helyesírási problémánkra, a külföldi intézménynevek írására adja meg a választ. A magyar vagy magyarra fordított idegen intézménynevek leírásában a saját neveinket meghatározó írásmód fogadható el: az Egyesült Nemz etek S zervezete, a Kö lcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, Nemzetközi Valutaalap, az Észak-atlanti Szerződés Szerv ezete, a F ranc ia Népköztársaság Külügy min iszté riuma stb. A nem hivatalos megnevezések, mint a francia k ülügyminisztérium jegyzéke, az_ osztrák légitársaság köznévi értelműek, nenn hivatalos megnevezések, fö-