Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Pásztor Emil: Új lielyesírási szagályzatunk jugoszláviai fogadtatása.

- 9 NAGY F.: 27,49 's, SZENDE T.: 22,42 °s, másnál jóval kevesebb, vö. NAGY i. h., KESZLER 1983. 173). Igaz tehát az az állítás, liogy az igekütős igéből szabadon, morfológiai kötöttségek nélkül képezhető igenév. A műfaji sajátosságokról tudjuk, twgy a különböző műfajú szövegekben a főnevek és a melléknevek előfordulása * rendkívül eltérő lehet, nagyban hozzájárulván ezzel a szöveg- és a műfaji sajátosságok alakításához (vö. pl. NAGY 1900, 34—37; ZSILKA 1974, 15—10, 67—75; KESZLER 1900, 171 kk.). Esetünkben az arányuk természetesen mások, hisz itt csak az (igekötős) deverbális névszókat vesszük számításba. A műfaji jellegzetességek azonban nemhogy nem változnak: még szembeötlőbbek. A minta: (Ady-vers): 0,074 B M (ÉS): 0,423 C II (Tud. pr.): 1,309 0 II (fogaim.): 0,027 E II (beszélg.): 0,067 A teljes anyag: 0,237 A névszó/ige arányok az üt mintában Igen magas névszói arány jellemzi a C mintát, viszonylag magas a 0beli érték is. ZSILKA TI0ÜR szerint ez a szöveg bizonyos "explicitását" is mutatja (1974, 72). Ezek a számok a fogalmazás választékosságáról és igényességéről is árulkodnak. A névszókat létrehozó morfológiai műveletek elősegíthetik a gondolat elvontabb, tömöri tettebb kifejezését, elsősorban természetesen a cselekményesség háttérbe szorítását. A választékosságra és az explicitásra való törekvést jelzi a melléknévi igenév gyakori használata is. 1 A "névszó" jelzetű csoport (főnév + melléknév) további bontása a melléknevek kis száma miatt nein látszik szükségesnek. Számuk egyébként a publicisztikában a legnagyobb: a 371 névszói értékű szövegszóból 30 a melléknév (12,09 %), a többi mintában jóval 10 % alatt van. Zömük melléknévi igenévből lett alkalmai szófajváltással.