Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között

- GO bá o 10. kiadás 264. pot i íjában n bizottság csak olyan fiovokül cini ft, amelyeknek az első tagja tulajdonnév, holott akkor is, ma pedig még inkább léteznek olyan típusúak, amelyeknek a második eleme tulajdonnévi eredetű. Ezért volt szükséges módosítani a szabályt úgy, hogy az 1904-es nem határozta meg a tulajdonnévi elem helyét: "a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elemieket pedig kisbetűvel kezdve írjuk. Például: Madách színházi, Új Egység cipészipari szövetkezet

i, országos Széchényi könyvtár

i, Április 4. gépgyár

i." A 180. szabály négy alpontban a hivatalos, szabályos, teljes néven kívül használt egyéb formák írását mutatja be. Az intézménynév szófaji arculatálioz tartozik a kettősség, a köznévi és a tulajdonnévi képesség együttléte ugyanabban a névben. Az a) poot arról szól, hogy bizonyos intézménynevek hivatalos én nem hivatalos elnevezése egybeesik. Az előbbinek a nagybetűs, az utóbbinak a kisbetűs szókezdés felel meg, és írásukat a mindenkori közlési szándék határozza meg: a balatonfenyvesi állami gazdasá

g, Balatonfenyvesi Állami Gazdasá

g; a pécsi nevelőintéze

t, Pécsi N

evelőintéze

t stb. Szabályzatunk természetesen a kis kezdőbetus írást szorgalmazza . Elég nagy a száma azoknak az intézményneveknek, amelyeknek a végére beépül a telephely neve, pl.: Egyesült MunkásParaszt ísz, Uu

sno

k; Ne

mzeti Színház, Szege

d. Főleg általános iskolák, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, ipari szövetkezetek választanak ilyen szerkezetű elnevezést. Helyesírásukra a b) pont alapján az vonatkozik, hogy ezek hivatalos, cégszerű formáknak tekintendők, és a földrajzi név is az alakulathoz tartozik az előtte álló vessző ellenére. Ugyanez a pont azt is leszögezi, hogy "ha az ilyen szerkezetű alakulatok lielységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül, az intézménynév részének tekintjük, s ezért nagybetűvel kezdjük: Uusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Ís

z, Szegedi Nemzeti Színhá

z". Nem így vélekedett erről az 1954-es szabályzat. Az ilyenféle előjelzőről azt állította, hogy nem tartozik a névhez, ezért akkoriban helytelen volt a nagy kezdőbetűjük. Mai intézménynévírásunk egyik bonyolult kérdése az, liogy eldöntsük: hol kezdődik egy-egy elnevezés, és a telephely része-e az alakulatnak, vagy csak alkalmi jelző? Hasonló szerkezetűek első látásra a Budapesti