Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
7 7 teremtése érdekében vissza keli térnünk az 1954 előtti csupa nagybetűs íráshoz. A bizottsági jegyzökönyvek azt tanúsítják, hogy az egyöntetű vélemény kialakulását az eltérő nézeteket vallók Imsszas érvelése, a különböző nyelvi és helyesírási tények figyelembevétele, valamint a várható következmények mérlegelése előzte meg. Az előkészítő munka fontos állomása volt TIMKÜ Györgynek az 1977 júniusában és az 1978 márciusában megtárgyalt első javaslata az intézménynevek helyesírásáról. Meggyőződése szerint "a gondok-bajok forrása elsősorban abból táplálkozik, hogy a szabályzat nem adja meg az intézmény fogalmának definícióját, azt nem tudjuk önmagunknak sem világosan megfogalmazni , ezért aztán nem lehet a kellő biztonsággal, eligazodni a sokszor rendkívül bonyolult intézménynevek leírásakor" (i. m. 4). Ezzel az okfejtéssel egyetértett ugyan a bizottság, ennek ellenére egyéb más indokok miatt nem került be a definíció a szabályzatba, hanem íielyette a 1R7. pont több példa felsorolásával érzékeltette, mely neveket tartunk számon az intézménynevek körében. A két tervtanulmány között a lényeges szemléletbeli különbség elsősorban abban mutatkozott reg, liogy az elsőben TIMKÓ átvette az AkH. 1954. döntését, és szükségesnek tartotta a lényeges és lényegtelen elemek megkülönböztetését, később a második, átdolgozott javaslatban — főként Fábián Pál tanácsára, illetve a bizottsági tagok egységes állásfoglalása alapján -- már a minden elemre érvényes nagy kezdőbetűt tartotta célszerűbbnek . A szakembereknek két lehetőséggel kellett számolniuk a végleges szabály megfogalmazása előtt: a) Amennyiben továbbra is ragaszkodnak az 1954-es írásmódhoz, nem sikerül megszüntetni a 3 évtized alatt kialakult rendezetlenséget ebben a kérdésben, b) Ha visszaállítják az 1954 előtti csupa nagybetűs szókezdéseket, és a névnek minden eleinél egyenrangúként kezelik, ezzel megkönnyíthető, egységesebbé tehető az intézménynévírás. Eleinte valószínűleg megnövekszik a nagybetűs szavak száma, de ez remélhetően nem egy káros helyesírási szokás elindítója lesz. Az a fajta jelölés, mely szerint a névnek csak az első szava lenne nagybetűs, a többi kicsi, számija sem jöhetett, mert azt már az AkH. 1954. szerkesztésekor elvetették az illetékesek. Indoklásuk ekképpen szólt: a Nemzeti Színhá z, a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemze ti Múzeum stb. példákat már 1832-
