Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
- 76Terézvárosi Osztrák—Magyar Tár saság, Indiai Nemzeti Kon gr esszuspár t, Építőipari KTS Z, Magyar írók Miskolci Szövetség e, Óbudai Goldberger Textilmőve k, a Kalocsai Városi Tanács Kórház a, Napsugár Szállod a, Déryné Színhá z. Az 1954-es szabályzat előírásainak megfeleltek a lényegtelen elemek kisbetűs kezdései, mint a XI. kerületi Vegyesipari Javítóvállala t, Győr megyei Szakszervezeti Tanác s, Békés megyei gyulavári Kossuth Termelőszövetkeze t, Szinyei Merse utcai Általános Iskol a, balatonfüredi KIQSZ-üdül ő, balatonfüredi SZOT-szanatóriu m esetében. Az intézmények részlegeinek változó volt az írása, hisz az AkH. 1954. ezt a kérdést nem szabályozta: a LEMP Központi Bizottsága Politikai Irodáj a, V. kerületi Tanács 1. számú Szabó Ervin Könyvtár a; az MSZMP ideiglenes központi b izottság a , Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségének országos idei glenes szervező bizottsága, a Magyar Vöröskereszt külügyi osztály a, a Magyar For radalmi Ifjúmunkás Szövetség budapesti szervezet e, a Kínai Né pköztársaság budapesti nagykövetsége. 6. Az AkH. 1984. újabb fordulópontot jelentett az intézménynévírás történetében. A helyesírási szakembereket kettős cél vezette a leendő "törvénytár" megalkotásában: egyrészt az érvényben lévő 261. szabály okozta bizonytalanságot kellett feltétlen megszüntetni egy, a gyakorlatban is jól alkalmazható általános szabállyal; másrészt az újabbnál újabb bonyolult szerkezetű nevek helyes jelölését is feltétlen egységesíteni kellett. TIMKÓ György 1970-as második előterjesztésében közölte sommás véleményét a meglévő szabályokról: "A szabálypontok általában jók, csak elégtelenek, sok írásproblémára nem adnak világos választ, eligazítást" (i. m. 1). Épp ezért a korábbi 4 szabály számát 7-re emelték, sőt az egyes pontokat alpontokkal tették részletesebbé. A 186. pont az ún. főszabály, miszerint "Áz intézménynevek — néhány esetet nem számítva — több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi." A kiegészítő szabályok közül a legfigyelemreméltóbb a 187. pont: "A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében — az és kötőszó, valamint a névelők kivételével — minden tagot nagybetűvel kezdünk." Ebben az utasításban a Helyesírási Bizottság azon döntése fogalmazódott meg, mely szerint az óhajtott egységesség meg-
