Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
72 ugyanarról a kérdésről úgy vélekedett, hogy "az Intézményncvek flórja alapjaiban a személynevekével egyezik meg: a név terjedelmét a nagy kezdőbetűs elemek szára mutatja benne" (i. m. 25). Az AkH. 195A. 261. szabályának lényegét tömören így foglalta össze: "Minden önálló elem nagy kezdőbetűs: Igazságügyminisztériu m, Honvédelm i M iniszt érium, Koh ó- és Gépipari Minisztériu m" (i. m. 25). ÜEME a szabály szakkifejezésén úgy változtatott, hogy a lényeges és lényegtelen szavak helyett " önálló elem "-ről beszélt, jóllehet a két elnevezés jelentése teljesen fedi egymást. A szerző a továbbiakban sorra vette mindazokat a nehézségeket, vitás kérdéseket, amelyek felmerülnek témánkban. Az egyik ilyen nehezen eldönthető probléma az elő- és az utójelzők hovatartozásának megítélése még napjainkban, 1980-ban is. Az elnevezések többségében ugyanis az előjelző a név szerves része, máskor pedig csak a név előtti kisbetűs jelző. DEME szerint a lábodl Dózsa Is z, a Puskin moz i , a Keleti pályaudva r szókapcsolatok esetében a név mindössze csak annyi: Dózsa Ts z, Puskin, Kelet i, emiatt a többi JZÓ csak kisbetűs lehet, hisz nem része a névnek, el is hagyható, mint az utóbbi két példában ( Megyek a Puskinb a. Elutaztunk a Keletiből.). "Névségi s egyben névhatár-mcgállapítási probléma: tulajdonnév-e az intézmény egy-egy részlegének elnevezése (illetőleg megnevezése), s mekkora és milyen önállóságú részlegnél vonható nieg a liatár?" (I. m. 25.) FÁBIÁN PÁL ugyanezt a kérdést már 1955-ben felvetette, és a választ is megadta rá (A tulajdonnevek írása. HtK. 87). Ö a következő eljárást javasolta: "Nagyobb intézményeken belüli részegységek, részintézmények nevében az egyes tagokat csak akkor kellene nagy kezdőbe tűvel írni , ha a részegység maga is jelentős, tehát a neve önmagában is használatos intézménynév, ha nem is mindig országos, de legalábbis egy szakmán belüli viszonylatban. — Ha azonban a részegység kevésbé jelentős, a neve önmagában nem használatos szélesebb körben, illetőleg csak köznévi jelentéssel bír, már kisbetűket kellene liasználni a leírásakor, különösen akkor, ha a nagyobb egység nevével együtt használjuk: A Magyar Dolgozók Pártjának XI. kerületi szervezet e, az Oktatásügyi Minisztérium Neve léstudományi Intézetének módszertani osztálya stb." (i. m. 00). DEME LÁSZLÓ a kisbetű-nagybetű eldöntésében figyelembe vette, hogy az illető név önálló igazgatási és költségvetési egységet takar-e, mert
