Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között
- 71 nevet nagy kezdőbetűvel írjuk: az A kadémi a ( a Ma gyar Tudományos Akadémia), a Föld művelésügy i (a F öldművelésügyi Miniszté rium), a Nem zet i (a Nemzeti Szintié z) stb. — Kis kezdőbetűt írunk azonban olyankor, tia nz intézményt köznévként emlegetjük: bemegyek a mi nis zté riumba, felvették a gimnáziumb a, segélyt kapott a vállalattó l stb." A bizottság nem különítette el ugyan a kétféle rövidítési módot a szabály szövegében, de a példákból kitűnik: vagy az egyedi tő elemet hagyjuk meg ( Nemzet i), vagy a műfaj jelölő szó marad meg (Ak adémi a). A 263. és a 264. szabály első ízben foglalkozott a képzős és a raggal ellátott intézménynevek tielyesírásával: "A többtagú intézménynevek utolsó tagjához kötőjel nélkül kapcsoljuk a ragokat: a Kohó- é s Gépipari Minisztériumba n, a Magyar tudományos Akadémi ától stb." Mint látjuk, a személynevek, a földrajzi nevek és a címek toldalékolásának elvét — azaz a ragot írjuk közvetlenül a szóhoz, amikor csak lehet -- terjesztette kl az intézménynevekre is a 263. szabály. Az képzővel lényegesen ritkábban látjuk el az intézményneveket. Ha mégis szófajváltásra kerül sor, kétféleképpen járhatunk el a 264. szabály értelmében: "Az első tagjukban tulajdonnevet tartalmazó intézménynevek _-i képzős származékaiban a tulajdonnév nagy kezdőbetűjét meghagyjuk, a köznévi tagokat kisbetűvel kezdjük, s az utolsóhoz az -i-t kötőjel nélkül kapcsoljuk: Széchényi könyvtári, Petőfi Sá ndor gimnáziumig stb. A csak köznévi elemeket tartalmazó intézménynevek képzős származékában minden tagot kisbetűvel kezdünk, s az utolsóhoz az -i-t kötőjel nélkül kapcsoljuk: műve lődés ügyi minisz tér ium i , építéstudo má ny i inté zet i stb." Az AkH. 1954. azt a korábban már megfogalmazott szabályt terjesztette ki az intézménynevekre is, amely szerint a tulajdonnév és a köznév kapcsolatában (tekintet nélkül arra, hogy külön- vagy kötőjellel írjuk) a tulajdonnév mindig megőrzi nagy kezdőbetűjét, például: Duna-part — Dunapart i, San Marino Köztársasá g — San Marino köztársasági, N ógrád negy e — Nógrád megye i, Bakony hegysé g — Bakony he gység i, B alaton t ó — Balaton tav i. Mindezek a szabályok együttesen arra hivatottak, hogy 1954-től kezdve irányítsák, egységesítsék az egyre inkább szaporodó, változatos névanyag helyesírását. 3. ÜEME LÁSZLÓ a Helyesírási rendszerünk logikája című 1965-ös tanulmányában (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 110. szám)
