Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

O. Bozsik Gabriella: Az intézménynevek lielyesírásának alakulása 1954 és 1904 között

- 70 érv is, hogy a név ilyen formájában jobban elkülöníthető a szöveg többi részétől, illetve könnyebben meg lehet állapítani a név terjedelmét. FÁBIÁN Pál a bizottság végleges döntésének várható következményeit is felmérte: "Ez a felfogás ugyan a nagybetűs írás bizonyos kiterjedését fogja eredményezni, viszont az egység biztosítása érdekében ezt az utat kellett választani" (MIK. 87). A 261. szabály azzal, liogy egy névben lényeges és lényegtelen elemeket különböztetett meg, értelmezési viták magvát hintette el, ugyanis a "lényege

s" kitételt a szakemberek és a tielyesíráshoz kevésbé értők tömege nem azonos módon értelmezte. Lényeges szó az egyedi tő elem is és a műfajjelölő szó is. Mi válhat akkor lényegtelen elemmé egy névalakulatban, amely kisbetűsíthető és kevésbé informatív? A szabály 19 példája közül mindössze kettőben található kisbetűs elem: az j$s kötőszó és a szám

ü szó. Az ötvenes évek közepétől a közgyakorlat ilyen lényegtelen szóvá "avatta" a földrajzi nevek mellett szereplő vi

dék

i, vidé

ke, m

egye

i, város

i, járás

i, község

i, kerület

i, utcai és a számü szavakat: Eg r és vidéke Horgászegyesület, XI. kerületi Vegyesipari Javítóvállala

t, D

ohány utca

i Általános Iskol

a. Ugyanezek az elemek a gyakori kisbetűs kezdés ellenére pecséteken, címzéseken, hivatalos megszólításokban, cégjelzéseken, névtáblákon nagy kezdőbetűvel fordultak elő. Az 50-es, 60-as években forgalomban lévő intézménynevek, és azon belül is az azonos típusúak eltérő írásmódja arra enged következtetni, tiogy az Akli. 1954. a 261. szabályával — szándéka ellenére — nem segítette elő az egységesülést megfogalmazása miatt, mert továbbra is fennálltak az ingadozások, a bizonytalanságok. Az intézménynevek szerkezetüket tekintve általában terjedelmesek, többszavasak, hisz különféle egyedítő elem és műíajjelölő szó kapcsolata alkotja együttesen a hivatalos, pontos nevet. Egyszavas intézménynevekkel csak ritkán találkozunk (a rövidítéseket kivéve), pl. Belügyminiszt

érium, Bé

lyegmúzeum

. Ebből adódóan a mindennapi liaszuálatban szívesen rövidítünk, mert így könnyebben kezelhetők, népszerűek a becenevek akár írásban, akár beszédben. (Sokszor a teljes, szabályos formát nem is ismerjük.) A 262. szabály a rövidített formákra is kötelezővé tette a nagy kezdőbetűt: "A hivatalos, teljes intézménynevek helyett gyakran használjuk a név rövidebb formáját, amely rendszerint a teljes név legfontosabb eleméből alakul ki. Ezt a rövidebb, általánosabban használt intézmény-