Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

D. Berencsi Margit: Impresszionista és expresszionista vonások Szabó Lőrinc Fold, erdő, isten című kötetében

- 61 PÁSZÍDR EMIL ÚJ HELYESÍÁRSI SZABÁLYZATUNK JUGOSZLÁVIAI FOGADTATÁSA "A magyar tielyesírás szabályai" című kézikönyvnek 1904. évi, tizenegyedik kiadásáról a legrészletesebb ismertetést és bírálatot ÁGOSTON MIHÁLY, a jugoszláviai Újvidék (Novi Sad) egyetemének tanára írta. "Helyesírásunk hiteléért" főcímmel, "Gondolatok az új fielyesírá3i szabályzatról" alcímmel jelent meg ez a 76 oldal terjedelmű munka a Híd című folyóirat 1985. évi 9., 10. és 11. számában s azután könyvalakban is (a Forum Könyvkiadó és a Híd közös kiadásában). A nagyon alapos tanulmány fejezetcímei a következők: A helyesírásról; A szabályzatról; Az újításokról; Kisebb problémák; Kitekintés; Fordulóponton tie 1 yes írásunk rendszere és ügye?; Egyéb problémák. ÁGOSTON MIHÁLY a legismertebb és legtekintélyesebb jugoszláviai magyar nyelvtudósok közé tartozik. Emlékszem rá, Ixigy néhány évvel ezelőtt a Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Bizottságának egyik ülésén is részt vett mint meghívott vendég. Tanulmányának megírásával és közlésével nyilván kettős célja volt: részletesen meg akarta ismertetni az új lielyesírási szabályzatot és szótárát a jugoszláviai magyar közönséggel, másrészt pedig ennek a szabályzatnak és szótárnak a jövőbe tekintő, nagy távlatú kritikáját is adja. Hangsúlyozza: "Nem lehetünk közömbösek [e könyvnek] a használhatósága iránt, ticrt a magunkévá keli fogadnunk tartalmát, a magunk íráskészségének útmutatójává. Hosszú időre " (12—13. o.). Ezekből a sorokból is látjuk: ÁGOSTON MIHÁLY úgy tekint, nagy bizalommal, a Magyar Tudományos Akadémia lielyesírási szabályzatára, hogy ez nemcsak a magyarországi, hanem a határainkon kívül élő magyarok írásbeliségét is nagymértékében segítő könyv. Tanulmányát ezekkel a szavakkal zárja: "Hiszem azt is, liogy közönségünk minél többet használja majd a szabályzatot, annál inkább meg fogja szeretni, annál inkább érezni fogja, hogy mai írott nyelvünknek elemi tényezője, és elválaszthatatlan a mindennapjainktól, közösségi és egyéni létünktől" (76. o.).