Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bíró Ferenc: Személynevek Körösladány földrajzi neveiben

- 276 lyi Tikos-oldal

. (12. 23); X Kár

olyi Nag

y-semlyé

k (13. 1.5). 5. Egyelemű személynév + -i képző + köznév + birtokos személyragos köznévi alapelem: X Károlyi gát neIlyéke (12. 70). 6. Családnév + féle + melléknév + köznév: X Kán t

or-1 éle ordösített terüle

t (17. 104). 7. Családnév + keresztnév + földrajzi név + -i képző + birtokos személyragos köznév: X Földi András páskomi földj

e (17. 236), X Nagy P. Imre korhányi földj

e (17. 236); Oak J. Mihál

y kengyelközi tanyája (17. 300), X R. Papp Sándor sziget

i tanyája (17. 140), X Rácz András kuruttyolói tanyáj

a (9. 100), X Tomka Mihály bikeri tanyáj

a (17. 140), Török M

ihály kuruttyoléi tanyáj

a (17. 94), X Vakarcs Lajos méhesi tanyája (17. 45). 0. Családnév + keresztnév + földrajzi név vagy ragos köznév + -i képző + köznév: X Gu

lyás Gáborné-féle kuruttyoléi sz

ántó (17. 223); X Mutter Konrád-féle háznál

i kocsma (bt. 7). 9. Azonos alapelemO földrajzi nevek mellérendelt kapcsolatából alakult Összefoglaló megnevezés: Mihály-Kurta-Mérges-zug (29). 10. Melléknév + személynév + köznév: Külső-Mihály-zug. E rendszerezést és a számbavett nevek mennyiségét áttekintve, künynyen belátható, hogy a község teljes névanyagában nem elhanyagolható a személynévi előzményt tartalmazó földrajzi nevek csoportja. A Körösladányhoz hasonló természeti adottságú településeken várható is a személynevek nagy számú jelenléte a helynevekben. A viszonylagos egyenletesen sík felszínnel, a kevés természeti képződménnyel szemben e vidéken nagy jelentősége volt a föld, az építmények birtoklásának, használatának. A község lakói — az ott élő embereket és birtokaikat ismerve -- sok esetben a földtulajdonuk és tanyájuk, házuk, azok lielyzete alapján tájékozódtak, és igazították el enbertársaikat, vagyis jelülték a nagyobb területek kisebb egységeit. Különösen a XIX. század végén és a XX. század első felében nőtt meg ezeknek a neveknek a szánja, a földosztások, a tagosítások és a tanyarendszer kialakulása után. A pontos, számszerű és százalékos összehasonlításokat mellőzve, a feldolgozás egyszeri áttekintése után is azonnal kiviláglik, hogy a személynevet tartalmazó földrajzi nevek csoportján belül a kételemű nevekből lényegesen több van, mint a másik két csoportban. Ezekben (egy kivétel-