Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bíró Ferenc: Személynevek Körösladány földrajzi neveiben

- 32 az, amikor a birtokos neve minden toldalék és járulék nélkül válik földrajzi névvé (LÖRINCZE 1967, 15). Ilyen esetben a puszta embernév névátvitel útján lesz egy-egy földrajzi egység jelölőjévé. Az efféle leíró én információs érték nélküli jelnévnek tehát sem közszói jelentése, sem területábrázoló funkciója nincs, csak identifikál (vö. J. SÜLTÉSZ 1979, 83). A személynév a kételemű földrajzi névben lehet alapelem és megkülönböztető elem egyaránt, fia a személynév alapelem, a köznév pedig megkülönböztető elem, akkor a köznévi előtag a csupán köznévi tagokból álló nevek előtagjához hasonló szerepű. Leggyakrabban az alapelem nagyságát, minőségét, korát, helyzetét, alakját, helyét határozza meg. Ha viszont a köznévi tag az alapelem, akkor a csak köznévi tagokat tartalmazó nevekkel azonos jellegű tipológiai alaprendszerbe foglalhatók (vö. 1NCZEFI 1970, 75). Külön csoportba sorolhatók a három- vagy többeleműnek minősített és személynévi előzményt is tartalmazó földrajzi nevek. (Ezek keletkezéséről, a nevek elemeinek egymáshoz való viszonyáról a fiarmadik csoport tárgyalásakor lesz szó.) E három nagyobb csoporton belül a személynevek alkotóelemeinek, illetve a személyneveknek és a közneveknek az egymáshoz való viszonyából adódó alak-, mondat- és jelentéstani különbségek a személynévi helynevek rendszerében sok alcsoport felvételét kívánják meg. A felosztás elkészítésekor SZABÓ T. ATTILA, KÁZMÉR MIKLÓS és 1NCZETI GÉZA rendszerezései szolgáltak alapul. Jónéhány elnevezésről azonban úgy véltem, hogy azok külön csoportba vagy alcsoportokba oszthatók be. Ez főként a három- vagy többelemű nevekre vonatkozik. Az ilyen nevekben a személynév nem közvetlenül vált földrajzi névvé, hanem korábban egy másik (rövidebb alakú) név részévé lett, majd ez a földrajzi név bővült egy újabb elemmel összetettebb földrajzi névvé. Szintaktikai viszonyaikról megállapítható, liogy a két- és többelernü nevek tagjai között jelzői kapcsolat van, mégpedig vagy birtokos, vagy minőségjelzői. Az összegyűjtött személynévi előzményú nevek döntő többsége külterületi helyet jelöl, ezért nem tartottam szükségesnek, liogy az aránytalanul kevés belterületi nevet azoktól elszakítva rendszerezzem. (A belterületre a név után zárójelben bt. rövidítés utal.)