Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Bíró Ferenc: Személynevek Körösladány földrajzi neveiben

- 31 BÍRÓ FERENC SZEMÉLVNEVEK KÖRÜSLAOÁNY FÖLDRAJZI NEVEIBEN A földrajzi nevek tipológiájában külön csoportot alkotnak — a csak köznévi elemekből állóktól elkülönítve — a szeinélynévi eredetű tagból álló, a személynevekből származó, a személyneveket is tartalmazó alakok. Az ilyen típusú földrajzi nevek szerkezetét vizsgálva azt láthatjuk, liogy egy részük puszta személynévvel mutat egyezést, más részüket viszont személynév és köznévi elem(ek) együttese alkotja (vö. INCZEFI 1970, 31—34). LÖRINCZE LAJOS (1967, 15—17) fontosnak tartja tájanként, településenként megvizsgálni a személynévvel való névadási szokások, névadási módok történetét; bemutatni az egyes idetartozó névtípusok keletkezését, elterjedését, változását, a személynevek különböző formáinak a névadásban betöltött szerepét. Ez a dolgozat az ő elképzeléseinek, javaslatainak a megvalósításához próbál apró adalékokkal szolgálni egy község személynév! eredetű földrajzi neveinek a bemutatásával. KÖrosladány (Békés megyei község) élő és történeti földrajzi neveit összegyűjtve, az egyes nevek keletkezését, felépítését, szerkezetét is vizsgálni fogom. A teljes névanyagon belül a személynévi eredetűek meglehetősen magas száma indokolja a más eredetűektől való elválasztásukat, az önálló fejezetben való feldolgozásukat. Ebben a személynevek felhasználásával keletkezett földrajzi neveket további alcsoportokra bontva rendszerezem az alkotóelemek szófaji, alaki felépítése szerint. Így a jelen kis összegzés a KÖrosladány földrajzi nevei rendszerét feldolgozó munkának egy fejezete lehet majd. A községben a személynévi előzményt (is) tartalmazó földrajzi nevek keletkezésének az alapja az esetek többségében a valóságos birtoklás. A környezet a tulajdonos (esetleg több közül az egyik) nevével jelöli vagy különbözteti meg a táj egy részletét a másiktól. A magyar nyelvben a valóságos birtoklás kifejezésének régi formája