Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/2. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)
H. Varga Gyula: Igekötős alakulataink szófajgyakorisági jellemzői
(gyakorisággal) vesznek részt, a szövegépítésben a különböző szófajú igekötős alakulatok? Tükröződik-e az általános szófajgyakoiisági tulajdonságok a szövegnek egy leszűkített (tudniillik az igekötős szóelőfodulásokra korlátozott) területére? Mindebből kiderül, Imgy az egyes szövegfajtákban milyen valószínűséggel s milyen szófaji értékben jelennek meg az igekötős szövegszók. A kérdések megválaszolásáboz statisztikai mutatókra van szükségünk. Ezek rávilágítanak az igekötők és az igekötős szavak tipikus viselkedésére. Az igekötőkrői az első jelentősebb statisztikai kimutatást 3. SOLTÉSZ KATALIN készítette. A hat ősi igekötőről szóló monográfiájában (SOLTÉSZ 1959) az egyes igekötöket tárgyaló fejezetek végén, mintegy függelékként tekintélyes anyagra támaszkodó mutatókat közöl. Tájékoztat nz egyes igekötők és főbb jelentéseik előfordulási arányairól. Mivel sem az egyes szövegek terjedelméről, sem a vizsgált hat elem abszolút előfordulási számáról nem esik szó (csak Vos adatok szerepelnek), így ezeket itt nein tudjuk használni. JAKAB ISTVÁN tanulmánya ilyen szempontból nem hagy kívánnivalót maga után. A jelentős terjedelmű (4, egyenként százezer betűjelnyl) szövegekből nyert adatok korszerű módon, jól áttekinthető csoportosításban és formában kerültek feldolgozásra. (A feldolgozott szövegekre vonatkozó adatokat 1. JAKAB 1976, 13.) Az ilyen jellegű vizsgálatok ma már viszonylag egyszerűen elvégezhetők. Itt ugyanis nagy segítséget nyújtanak a számítógépek. Az alábbi mennyiségi áttekintés alapját a Kossuth Lajos Tudományegyetem Számítóközpontjában készült konkordancialisták adják. E listákról részletesen ír PAPP FERENC (I960 és 1975). A statisztikai adatok a következő szövegek alapján álltak Össze: A) Vers: Ady Endre Vér és Arany, A magunk szerelme, A halottak élén, Az utolsó hajók c. kötetei (40 370: 1730) 1 B) Publicisztika: válogatás az Élet és Irodalom 1900. évfolyamának cikkeiből (20 023: 1676); * LAZ első számjegy az összes szövegszó, a második az igekötős szövegszók előfordulási számát jelöli.