Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/1. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Tóth Balázsné: Adalékok az érték Inga Imái wz

- 96 léte, működése és esetleg: fejlődése szempontjából szükségesnek érez, vél, ítél."

4 Vitányi Ivá

n utal arra, hogy a filozófiában, szociológiában, politikai gazdaságtanban különböző értékfogalmakat használnak. A legismertebb filozófuso

k értékfelfogásait összefoglalva a következőket írja: "Mi az érték forrása

? Az érvényesség, a jelentőség, a kellés, az ideál, a cél, az emocionális tudat, a perspnktfva, az intenció, n hiány, az imperativus, az emberi szabadság, a jövő. Akárhány értékelméletet idéznénk még, mind ugyanezen alapulna. Más és más szavak, mégis minden definícióban van valami közös; az értéket mindig a valósággal, a léttel állítják szembe, de nem egyszerűen a semmibe helyezik, hanem a leendőbe."

5 A szociológiába

n használt értékfogalmak közös alapja, hogy az értéket a beállítódással, az attitűddel kapcsolták össze, az érték így az ember magatartásának és viselkedésének orientációs bázisaként jelenik meg, hangsúlyozván a jövőt, a célt, az irányultságot. A politikai gazdaságta

n értékfelfogásának lényege, hogy az értéket a munka tárgyiasulásának tekinti, a multat és a jövőt, az értéknek egyrészt a munkával, másrészt a céllal, kelléssel, szükségletekkel való összefüggését dialektikus egységben látja. Az érték fogalmával kapcsolatosan sok szerző eltekint a fogalom definiálásától, ami szerintünk is problematikus, de sokan vállalkoznak az érték lényegének, lényeges jegyeinek feltárására, tartalmi jegyeinek elemzésére, egy-egy szakterület értékértelmezésének kifejtésére. (Barna József, Vitányi Iván, Huszár Tibor, Almási Miklós, Kapitány Ágnes — Kapitány Gábor, Hankiss Elemér stb.) Végezetül, a Filozófiai Kislexikonban az érték címszó alatt található megfogalmazás a következő: "Értékek

: a környező világ objektumainak speciálisan társadalmi meghatározottságai, amelyek kifejezik a tárgyak pozitív vagy negatív jelentőségét az ember és a társadalom számára (a társadalmi élet vagy a természet jelenségeiben rejlő jó és rossz, szép és rút javak). Külsőle

g az érték úgy tűnik, mint a tárgy vagy jelenség tulajdonsága; az érték azonban az objektumnak nem a természettől, nem egyszerűen belső struktúrája folytán iragábanvalóan adott velejárója, hanem annak folytán, hogy bekerült az ember társadalmi létének szférájába és mégha tá--